A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) nemzetközi színvonalú és beágyazottságú alapkutatásokat folytat a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajztudomány, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén. A BTK-t alkotó hét intézet a magyarság múltjának teljességét kutatja és értelmezi, reflektálva a jelenkor kihívásaira is. Alapfeladatának tartja a magyar kulturális örökség feltárását és gondozását, és ezáltal a magyar önazonosság erősítését.

Ennek szellemében – központi és intézeti szinten egyaránt – a nemzeti identitás szempontjából alapvető témák tanulmányozására hoz létre és tart fenn kutatócsoportokat. Küldetése a történelmileg felhalmozott sajátos magyar tapasztalatok bevitele a nemzetközi diskurzusba, a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott kommunikáció megújítása, valamint a bölcsészettudományi kutatások láthatóvá tétele a hazai nagyközönség számára.

Intézetek

A BTK Filozófiai Intézet általános küldetése, hogy ápolja a magyar filozófiai kultúrát, hogy kutatásokat végezzen az egyetemes filozófiatörténet és a filozófia különböző diszciplínái terén, és azok eredményeit a nemzetközi szakma számára hozzáférhetővé tegye, továbbá hogy a filozófia nemzetközi eredményeit magyar nyelvű filozófiai alkotásokkal és szövegkiadásokkal közvetítse a magyar kultúra számára. Kiemelt területnek tekinti a humántudományok tudományfilozófiáját és az eszmetörténetet, az európai kontextusában vizsgált magyar filozófiatörténetet, a gyakorlati filozófiát, valamint a természettudományokkal és a mesterségesintelligencia-kutatással dialógust folytató ismeretelméleti és metafizikai kutatásokat.

A BTK Irodalomtudományi Intézet a magyar nemzeti kulturális örökség irodalomtörténeti korpuszának alapkutatási intézménye. Rendszerszerűen tanulmányozza a magyar irodalomtörténet korszakait, irányzatait, műfajait, alkotóit, művészeti elveit és intézményeit a reneszánsz kortól a 20–21. század fordulójáig. A magyar mellett a magyarországi latin nyelvű műveket, a szomszédos népek és a nyugat-európai nemzetek irodalmaival való kapcsolatrendszert is kutatja. Az intézet az irodalmi szövegek kritikai kiadásának, textológiai feldolgozásának centruma. Kézikönyvei, könyvsorozatai, folyóiratai, nyilvános adatbázisai, open access internetes tartalomszolgáltatása révén tudományos, közművelődési és közoktatási feladatokat is vállal, illetve a digitális irodalomtudomány, az elektronikus textológia és filológia módszertanának kialakítása által alkalmazott kutatást és fejlesztést is végez.

A BTK Művészettörténeti Intézet a hazai művészettörténet-írás egyik legfontosabb kutatóműhelye. A magyar művészet történetének teljességét kutatja az államalapítástól napjainkig. Feladata a magyarországi építészet, képző- és iparművészet történetének szisztematikus feldolgozása és közzététele, az ezzel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, megőrzése és nyilvánosságuk biztosítása. Az intézet honlapján érhetők el – a saját gyűjtemények anyagán kívül – a magyar művészet történetének legfontosabb kézikönyvei és bibliográfiái. Az intézet gondozza az MTA Művészeti Gyűjteményét és a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt is, illetve itt készül a magyarországi művészet történetének kézikönyve, és itt szerkesztik a művészettörténet vezető hazai (magyar és idegen nyelvű) folyóiratait.

A BTK Néprajztudományi Intézet a hazai néprajztudomány legfontosabb, vezető kutatóműhelye. Témacsoportjainak feladatvállalásai kiterjednek a magyar néprajztudomány, az etnológia, a folklorisztika, valamint a kulturális- és szociálantropológia jelentős területeire, és egyaránt fókuszálnak a történeti dimenziójú, a jelenkori, illetve az alkalmazott vetületeket érintő kérdésekre. A néprajztudomány vezető szerepet játszik a nemzeti kulturális örökség meghatározásában, és a nemzeti identitás kialakításában. Az intézet égisze alatt születnek meg a tudományszak összefoglaló művei (Néprajzi Lexikon, Néprajzi Atlasz, Magyar Néprajz, folklór-műfajkatalógusok), jelenleg a Népköltészeti Lexikon munkálatai zajlanak. Kézikönyvei, könyvsorozatai, rendszeresen megjelenő évkönyve, tudományos rendezvényei által az intézet az új kutatási eredmények közreadásának és megvitatásának is teret biztosít.

A BTK Régészeti Intézet az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogó komplex, módszertanilag is iránymutató kutatásokat végez, elsősorban a Kárpát-medencében. Meghatározóak a településrégészeti, mikroregionális és topográfiai kutatásai, és az ezek során feltárt jelentős emlékek, köztük világi és egyházi központok monografikus feldolgozása és az eredmények  (Antaeus, Hereditas Archaeologica Hungariae) igényes népszerűsítése is a feladatai közé tartozik. Az intézet az ezredforduló után a környezetrégészet és a roncsolásmentes vizsgálatok mellett az archeogenetika legfontosabb magyarországi műhelyévé vált, folyamatosan üzemelő laboratóriummal, tapasztalt, külföldön képzett munkatársakkal, nagy mintavételi gyakorlattal. Számos jelentős hazai és nemzetközi intézménnyel, többek között a Harvard Medical School-lal együttműködve Európában is kiemelkedő kutatásokat végez.

A BTK Történettudományi Intézet fő feladatai közé tartozik a magyar társadalom és állam történetével kapcsolatos alapkutatások végzése, kézikönyvek (különösen forráskiadások) és összefoglaló művek készítése, az új kutatási eredmények szakszerű publikálása, ezek széles (magyar és nemzetközi) körben való terjesztése, kapcsolattartás a szakma hazai és nemzetközi intézményeivel, a magyar történészek nemzetközi szereplésének összefogása és súlyának növelése, valamint a magyarországi közgondolkodás formálása. Mindezt úgy, hogy élve a tudományos népszerűsítés eszközeivel, a „hagyományos” eszközök (konferenciák, könyvkiadások stb.) mellett nagy mértékben támaszkodik a társadalom többségét elérő felületekre is.

A BTK Zenetudományi Intézet tevékenysége a magyar zenetudomány Kodály Zoltánig és Szabolcsi Bencéig visszanyúló módszertani hagyományai szellemében, komplex módon ötvözi a történeti zenei és a zene-, illetve táncfolklorisztikai kutatásokat, ugyanakkor nyitottan, érzékenyen és kreatívan viszonyul a 21. század tudományos-szellemi áramlatai felől érkező impulzusokhoz. A nemzeti kultúra szempontjából kimagasló jelentőséggel bíró gyűjteményei meghatározzák a fő kutatási feladatokat: a régi zenetörténet, elsődlegesen a középkori és kora újkori liturgikus egyszólamúság és forrásainak közreadása, a magyar zenetörténet 16–21. százada, a Bartók-kutatás, a magyar, magyarországi és szomszédnépi népzene gyűjtése, archiválása, rendszerezése, közreadása, illetve a zenei muzeológia terén a magyar néptánc kutatása és közreadása.

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr. Fodor Pál