Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célrendszere

A célkitűzések és az alapvető értékrendszerek felvázolása

  1. Tudományos célok

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az egyetemes tudomány, a felfedező és alkalmazott kutatások művelésének helyszíne, és elkötelezi magát a tudományos szabadság mellett. A magyar tudományt a nemzeti magaskultúra elengedhetetlen részének tekinti, amely ezen keresztül az országképet (imázst) is alapvetően meghatározza. Aktív, és eredményei alapján meghatározó résztvevője a hazai kutatási rendszernek, együttműködésre törekszik a rendszer többi szereplőjével, kutatóintézetekkel és egyetemekkel egyaránt. Különösen fontosnak tartja a Magyar Tudományos Akadémiával való együttműködést.

Az ELKH intézeteiben hosszabb távú programok alkotják a kutatómunka tengelyét, és ezek révén igyekszik Magyarországot a kutatásban legsikeresebb nemzetek közé emelni, illetve Magyarország általános fejlődését előmozdítani. Az ELKH aktív szerepet vállal a magyar tudomány nemzetközi szerepének erősítésében, valamint a nemzetközi együttműködések keretében folyó kutatások elősegítésében. A kutatási célkitűzések meghatározásánál éppen ezért figyelembe veszi a kutatás természetéből adódó kérdések vizsgálatát, valamint az Európa, és benne különösképp Magyarország számára lényeges kérdések és technológiák igényeit is.

Az ELKH kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek különleges feladata Magyarország érdekeinek szolgálata mind a természet-, mind a humán tudományok területén. Tudományos kutatásaik nagyon fontos célja a magyar ipar és mezőgazdaság közvetlen vagy közvetett támogatása, versenyképességének fejlesztése, ezért az ELKH kiemelten segíti a kutatásban rejlő alkalmazási lehetőségek megfontolását, és esetenként azok önkéntes alapon történő kiaknázását. Feladatának tekinti a kormányzat és az államigazgatás munkájának a tudományos kutatás eszközeivel történő megalapozását, továbbá a bölcsészettudományok támogatása révén a tudománynak – mint a magyar kultúra részének – nemzetközi megalapozottságú fejlesztését, eredményeinek nemzetközi megismertetését.

  1. Szervezeti célok

Az ELKH átlátható irányítási rendszer alapján működik, elkötelezve magát a teljesítményalapú megítélés mellett. A kutatóhálózat politikai megfontolásoktól független szervként látja el a feladatát, és munkatársaitól is hasonló szellemű tevékenységet vár el. Minden alkalmazottját az intézethálózat sajátjának tekinti, érdekeit képviseli.

  1. Finanszírozás

A tudományos kutatásokat Magyarországon alapjában véve az állam finanszírozza. Bizonyos esetekben, korlátozott terjedelemben és céllal, termelő vállalatok is támogathatják.

Az intézményhálózat a feladatait csak akkor tudja jól ellátni, ha a kutatás nem függ a pályázatkiírások szeszélyeitől, hanem biztos gazdasági alapokon áll. Ennek érdekében el kell érni, hogy a hálózat a biztonságos működéséhez szükséges anyagi támogatást – beleértve a határozatlan időtartamú munkaviszonyban alkalmazott munkatársak kutatásainak költségeit is – legalább nyolcvan százalékig, de ha lehet, teljes egészében a költségvetéstől megkapja. A gazdasági stabilitás elengedhetetlen előfeltétele a jól tervezett, céltudatos munkának.

Az intézetek eddigi bázisfinanszírozási módjáról át kell térni az átlátható, kiszámítható, de teljesítményorientált finanszírozásra. A kutatásnak és a finanszírozásnak egyaránt a kutatási projektek menedzsmentje köré kell épülniük, vagyis a döntéseket az érintettekhez lehető legközelebb célszerű meghozni, érvényesítve a szubszidiaritás elvét.

Az intézetek azonban nemcsak kutatnak, hanem számos esetben szolgáltatnak is. A szolgáltatásokat is projekteknek kell tekinteni, és a bennük rejlő teljesítményt megfelelően kell finanszírozni.

A tudományos kutatás és a finanszírozó állam céljainak összhangja úgy teremthető meg, hogy az intézmények igazgatói – ismerve a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács célkitűzéseit, a nemzetközi tudományos fejlődés irányait, a magyar társadalom igényeit, valamint intézeteik fizikai és szellemi adottságait – kutatási stratégiai koncepciókat javasolnak az Irányító Testület számára. Ezekből az Irányító Testület kiválasztja a legígéretesebb tématerületeket, majd a Testület körültekintő tájékozódás után meghozott határozatai alapján az intézetek kidolgozzák hosszabb távú és évenkénti munkatervüket. Az intézetek munkaterveit az Irányító Testület hagyja jóvá, és ismeretükben folytatja le az állammal a finanszírozási tárgyalásokat.

  1. Az intézetek és az Irányító Testület viszonya

A sikeres szakmai munka érdekében a kutatóhely-vezetők az eddigieknél nagyobb önállóságot kapnak mind anyagi, mind adminisztratív szempontból. Az Irányító Testület igyekszik a rendszeres állami támogatások elnyeréséből és az alkalmanként kínálkozó pályázatokból olyan rendszert kidolgozni, amely jelentősen csökkenti mind a kutatók, mind a kutatóintézeti vezetők bürokratikus terheit. Az intézeti adottságoknak megfelelően igyekszik a szükséges döntési jogköröket a megfelelő kutatási egységeknek is megadni.

A kiterjesztett jogkörökkel azonban az egyes vezetői szintek felelőssége is szükségszerűen megnövekszik. Az intézeti sikerek maguk után vonják a kutatóhely-vezetők anyagi és erkölcsi elismerését, a várt eredmények elmaradása pedig a leváltásukat.

  1. Az intézetek és a munkaerő

A sikeres munka alapja a minőségi munkaerő. Ennek megszerzése és megtartása, folyamatos szakmai fejlődésének és hivatali előmenetelének biztosítása lényeges feladat. Ennek általános és konkrét feltételeit az Irányító Testületnek és a kutatóhely-vezetőknek kell kidolgozniuk.

A jó munkaerő megtartásának feltétele a jó munkakörülmények biztosítása. Ennek érdekében folyamatosan és tervszerűen dolgozni kell a kutatási infrastruktúra megújításán, amelynek forrásait a célzott állami támogatás, illetve a pályázatok jelenthetik.

  1. Az intézetek külkapcsolatai

Törekedni kell a kutatóhelyek és az egyetemek együttműködésének a kialakítására. Ennek a munkának két célja lehet. Az egyik a kutatási együttműködések kialakítása, és ezzel együtt a legújabb kutatási eredmények eljuttatása az egyetemi oktatás színtereire, a másik pedig a megfelelő kutatói utánpótlás felderítése és megszerzése.

Az ELKH Titkársága igyekszik a hálózat kutatásait a nemzetközi kutatási együttműködések világába bekapcsolni. Ennek eszközei a két- vagy többoldalú kutatási megállapodások létrehozása, és a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás.

 

Budapest, 2020. október 06.

Maróth Miklós
elnök
s.k.