Az ELKH címeres logója

Jövőképünk stratégiai dimenzióját jelenti a társadalmi küldetéssel rendelkező, kihívásvezérelt kutatások kezdeményezése, a társadalmi tőke gyarapítása, megújítása és megnyitása a nagyvilág számára, legyen szó a történeti tudásunkról, kultúránkról vagy természeti erőforrásainkról.

Hisszük, hogy a jövőt csak akkor tudjuk építeni, ha múltunk, hagyományaink szilárd alapjaira támaszkodunk. Ezt kívánjuk kifejezni a logónk részét képező címerben, amelyben stilizált formában két nagy természettudósunk világszerte ismert találmányát, illetve a legrégibb kézzel írott magyar nyelvű könyvet jelenítettük meg a három fő tudományág – a matematikai és természettudományok, az élettudományok, illetve a bölcsészet- és társadalomtudományok – szimbólumaként.

Névadónk, a világszerte elismert magyar természettudós Eötvös Loránd találmánya a híres Eötvös-féle torziós inga (1890). 1902-ben Eötvös két, egymással szembefordított lengőrendszert épített egy közös műszerházba, megalkotva ezzel az ELKH-címerben szereplő „kettős nagy eszközt”, amely az összes további ingatípus alapját képezte. Ezzel az eszközzel végezték az Eötvös-Pekár-Fekete méréssorozatot a súlyos és a tehetetlen tömeg arányosságának kétszázmilliomodnyi hibahatáron belüli, nagy pontosságú bizonyítására, és évtizedeken keresztül ez az ingatípus volt az ipari méretű geológiai szerkezetkutatás – a kőolajkutatás – alapvető eszköze.

A Szentgyörgyi Albert által izolált aszkorbinsav világszinten is máig ható, nagy horderejű találmány, hiszen a C-vitamint különféle fertőzések megelőzésére és számos betegség kezelésére használják azóta is. Felfedezését 1937-ben a Nobel-díjjal ismerték el, ezzel máig ő az egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.

A Jókai-kódex a legrégibb magyar nyelvű, kézzel írott könyv, a 14. századból fennmaradt magyar nyelvemlékünk. Assissi Szent Ferenc legendáját mutatja be a latin alapján készült fordítás. A páratlan nyelvtörténeti kincset közadakozásból sikerült megvásárolni, majd Jókai Mór születésének százéves évfordulója emlékére nevezték el Jókai-kódexnek, és helyezték el örök nemzeti letétként a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának kézirattárában.

Logónk híven tükrözi a kutatóintézet-hálózatban az elmúlt több mint egy évszázad alatt felhalmozott közös tudáskincs sokrétűségét, amelynek éppúgy fontos részét képezi a tudományos kutatás hagyományainak létrehozása, megőrzése és megújítása, mint a nagy társadalmi és gazdasági haszonnal bíró felfedezések, amelyek hozzájárulnak Magyarország jövőjének sikeréhez.