Hatékonyabb lehet a kutatási eredmények hasznosítása az SZTNH és az ELKH együttműködésével

Együttműködési keretmegállapodást írt alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárságának vezetősége 2020. október 29-én. Az együttműködés célja, hogy az ELKH kutatóhelyein létrejött szellemi alkotásokat minél nagyobb arányban tudják hasznosítani, aminek meghatározó feltétele a szellemi tulajdon megfelelő védelme.

„A kutatóközpontok hosszú távú sikeréhez járul hozzá, ha összehangoljuk a kutatást és az iparjogvédelmet. Az együttműködés részeként a kutatók segítséget kapnak ahhoz, hogy az innovációikat különböző oltalmakkal (például szabadalommal, használatiminta-oltalommal vagy akár védjeggyel) biztosítsák. Az iparjogvédelem használatával nem csak a tudományos eredmények, hanem a kifejlesztett megoldások gazdasági és társadalmi hasznossága is egyértelmű, ez a fajta tudatosság pedig nem csak példaértékű, hanem követendő kell, hogy legyen a hazai kutatásban” – mondta el a sajtótájékoztatón Pomázi Gyula, az SZNTH elnöke. Hozzátette: – „Az SZTNH a közel 125 éves fennállása alatt mindig támogatta a hazai fejlesztéseket és innovációkat, ez a feladat pedig ugyanúgy megmaradt napjainkban, sőt továbbiakkal bővült, úgy mint a kutatás-fejlesztés minősítés, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a KKV-k körében.”

Az együttműködő felek közös célja az ELKH kutatóhelyeinél keletkezett szellemi alkotások védelmének és hasznosulásának elősegítése, a kutatók szellemitulajdon-védelmi tudatosságának növelése. Ennek érdekében – az együttműködési szándék kinyilvánítása mellett – a felek rögzítették az együttműködés első éves munkatervét is.

„Az ELKH az ország legjelentősebb tudástermelő kutatóhelyeit tömörítő hálózatként kiemelkedő szereppel bír a hazai tudományos életen belül, teljesítménye jelentős mértékben befolyásolja Magyarország nemzetközi innovációs rangsorokban elfoglalt helyét. Eredményességének kulcsát a magas színvonalú kutatási eredmények létrehozása mellett azok társadalmi és gazdasági hasznosulása jelenti, amelynek sikeres megvalósulásában kulcsszerepet játszik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával való együttműködés” – hangsúlyozta dr. Maróth Miklós, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat elnöke. Hozzátette: – „Az együttműködés kölcsönös előnnyel jár a felek számára, a kutatói közösség iparjogvédelmi és szerzői jogi tudatosságának és eszköztárának növelése – a megújuló innovációs folyamatok mellett – elősegíti a keletkező szellemi alkotások hatékony társadalmi és gazdasági hasznosulásához fűződő kölcsönös érdekeiket.”

A két szervezet közös célja az ELKH kutatói szellemitulajdon-védelmi tudatosságának növelése, a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó oltalmi és hasznosítási tevékenységük támogatása. Az együttműködés keretében az SZTNH szakértői a jövőben vezető előadói szerepet vállalnak az ELKH szellemitulajdon-védelmi és tudatosságnövelő rendezvényein. A tervezett közös képzések mellett az SZTNH támogatja az ELKH szellemitulajdon-kezelési gyakorlatának megújítását, a hálózati szintű kutatáshasznosítási stratégia kialakítását.

 

További információk:

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala: https://www.sztnh.gov.hu/hu

Médiakapcsolat: Gyulasi Georgina, georgina.gyulasi@hipo.gov.hu, +36 30 298 4646

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat: https://elkh.org/

Médiakapcsolat: Hencz Éva, hencz.eva@elkh.org, +36 30 155 1803

Hatékonyabb lehet a kutatási eredmények hasznosítása az SZTNH és az ELKH együttműködésével

Együttműködési keretmegállapodást írt alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárságának vezetősége 2020. október 29-én. Az együttműködés célja, hogy az ELKH kutatóhelyein létrejött szellemi alkotásokat minél nagyobb arányban tudják hasznosítani, aminek meghatározó feltétele a szellemi tulajdon megfelelő védelme.

„A kutatóközpontok hosszú távú sikeréhez járul hozzá, ha összehangoljuk a kutatást és az iparjogvédelmet. Az együttműködés részeként a kutatók segítséget kapnak ahhoz, hogy az innovációikat különböző oltalmakkal (például szabadalommal, használatiminta-oltalommal vagy akár védjeggyel) biztosítsák. Az iparjogvédelem használatával nem csak a tudományos eredmények, hanem a kifejlesztett megoldások gazdasági és társadalmi hasznossága is egyértelmű, ez a fajta tudatosság pedig nem csak példaértékű, hanem követendő kell, hogy legyen a hazai kutatásban” – mondta el a sajtótájékoztatón Pomázi Gyula, az SZNTH elnöke. Hozzátette: – „Az SZTNH a közel 125 éves fennállása alatt mindig támogatta a hazai fejlesztéseket és innovációkat, ez a feladat pedig ugyanúgy megmaradt napjainkban, sőt továbbiakkal bővült, úgy mint a kutatás-fejlesztés minősítés, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a KKV-k körében.”

Az együttműködő felek közös célja az ELKH kutatóhelyeinél keletkezett szellemi alkotások védelmének és hasznosulásának elősegítése, a kutatók szellemitulajdon-védelmi tudatosságának növelése. Ennek érdekében – az együttműködési szándék kinyilvánítása mellett – a felek rögzítették az együttműködés első éves munkatervét is.

„Az ELKH az ország legjelentősebb tudástermelő kutatóhelyeit tömörítő hálózatként kiemelkedő szereppel bír a hazai tudományos életen belül, teljesítménye jelentős mértékben befolyásolja Magyarország nemzetközi innovációs rangsorokban elfoglalt helyét. Eredményességének kulcsát a magas színvonalú kutatási eredmények létrehozása mellett azok társadalmi és gazdasági hasznosulása jelenti, amelynek sikeres megvalósulásában kulcsszerepet játszik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával való együttműködés” – hangsúlyozta dr. Maróth Miklós, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat elnöke. Hozzátette: – „Az együttműködés kölcsönös előnnyel jár a felek számára, a kutatói közösség iparjogvédelmi és szerzői jogi tudatosságának és eszköztárának növelése – a megújuló innovációs folyamatok mellett – elősegíti a keletkező szellemi alkotások hatékony társadalmi és gazdasági hasznosulásához fűződő kölcsönös érdekeiket.”

A két szervezet közös célja az ELKH kutatói szellemitulajdon-védelmi tudatosságának növelése, a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó oltalmi és hasznosítási tevékenységük támogatása. Az együttműködés keretében az SZTNH szakértői a jövőben vezető előadói szerepet vállalnak az ELKH szellemitulajdon-védelmi és tudatosságnövelő rendezvényein. A tervezett közös képzések mellett az SZTNH támogatja az ELKH szellemitulajdon-kezelési gyakorlatának megújítását, a hálózati szintű kutatáshasznosítási stratégia kialakítását.

 

További információk:

 

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala: https://www.sztnh.gov.hu/hu

Médiakapcsolat: Gyulasi Georgina, georgina.gyulasi@hipo.gov.hu, +36 30 298 4646

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat: https://elkh.org/

Médiakapcsolat: Hencz Éva, hencz.eva@elkh.org, +36 30 155 1803

Uniós támogatással létesített korszerű oxidációs kályha segíti az ipari szenzorfejlesztést az Energiatudományi Kutatóközpontban

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (ELKH EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetén belül működő Mikrotechnológiai Laboratórium félvezető technológiai tisztaterében nemrégiben üzembe helyezték azt az uniós támogatással létesített új oxidációs kályhát, amely a kutatást, az oktatást és az ipari szenzorfejlesztést segíti majd. A fejlesztés általános célja, hogy korszerűbbé tegye az ELKH EK mikrotechnológiai infrastruktúráját, és ezzel is elősegítse az európai kompatibilitás elérését.

Az infrastruktúrafejlesztési projekt keretében beszerzett oxidációs kályha a meglévő, elavult diffúziós kályhát váltja ki egy korszerű berendezéssel. A telepített kályha elengedhetetlen a félvezetőtechnológiai eljárásokkal előállított szilíciumalapú mikromechanikai chipek és szenzorok megmunkálásához. Az új eszköz a félvezető tisztaságú szilícium kristályszeletek száraz és nedves oxidációja mellett a technológiai igényeknek megfelelő közegben végzett hőkezelési eljárásokra is alkalmas a 300–1150 oC hőmérséklet-tartományban.

Az új berendezéssel a laboratórium általános technológiai színvonala és megbízhatósága is jelentős mértékben javul, ezért a projekt ezzel is hozzájárul a hagyományosan sikeres nemzetközi és hazai K+F projektek számának bővítéséhez, emellett újabbak kezdeményezése révén elősegíti a nagy európai K+F konzorciumokhoz történő kapcsolódást. Az új oxidációs kályha már jelenleg is nélkülözhetetlen technológiai berendezés többek között a H2020 ECSEL „Kísérleti gyártósor új generációs intelligens katéterek és implantátumok gyártására (POSITION II)” uniós projekt, a „Moore-trend az orvostechnikai innovációban (Moore4Medical)” projekt, illetve az orosz–magyar együttműködésben fejlesztett „Kis fogyasztású kalorimetrikus nanoszenzorok gázérzékelésre” című projekt szenzorfejlesztéseiben.

A nemzetközi kapcsolatok mellett kiemelt szerepet szánnak a hazai ipari igények kiszolgálásának és a felsőoktatási képzések aktív támogatásának is.

A projekt az Európai Unió és Magyarország Kormánya közös finanszírozásának keretében az Európai Strukturális és Beruházási Alapok támogatásával, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program – Stratégiai K+F műhelyek kiválósága részben valósult meg, közel 227 millió forint keretösszeggel.

További információ:

https://www.mfa.kfki.hu/kutatas/projektek/vekop-diffuzios/

 

Kapcsolat:

Dr. Dücső Csaba, projektvezető

ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet

+36 1 392 2222/3885

ducso.csaba[kukac]ek-cer.hu

 

 

 

A 17 Nemzeti Laboratórium közül négynek, valamint az egyetlen Kutatólaboratóriumnak is ELKH-s kutatóhely a szakmai vezetője

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó (ELKH) két kutatóközpont, illetve egy kutatóintézet szakmai irányításával valósul meg az ország gazdasági fejlődése és nemzetközi versenyképességének növelése szempontjából kiemelt jelentőségű négy Nemzeti Laboratórium és egy Kutatólaboratórium. 

A kormány a 2020−2025 közötti ötéves időszakban tizenhét Nemzeti Laboratórium, valamint egy Kutatólaboratórium kialakítását, illetve működését támogatja, idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forinttal.

A Nemzeti Laboratóriumok Programban négy olyan kiemelt jelentőségű kutatás-fejlesztési területet határoztak meg − biztonságos társadalom és környezet, egészség, ipar és digitalizáció, valamint kultúra és család −, ahol a hazai erősségeinkre építve a projektek konzorciumi résztvevői válaszokat adhatnak a globális kihívásokra, ugyanakkor nagymértékben hozzájárulhatnak az ország gazdasági fejlődéséhez és a nemzetközi versenyképesség növeléséhez. A program kialakításában az ELKH kutatóhálózathoz tartozó több intézmény is aktívan részt vett.

A program fő célkitűzése, hogy egy adott kutatási témában összefogja a kutatóintézeteket, az egyetemeket és az ipari szereplőket, továbbá, hogy elérhetővé tegye azokat a jövőorientált technológiákat, amelyek alkalmazásával világszínvonalú kutatási és innovációs programok megvalósítására is alkalmassá válhatnak a hazai kutatóhelyek. Emellett a program küldetése az ehhez elengedhetetlenül szükséges kompetenciák fejlesztése, valamint a kutatási eredmények minél szélesebb körű hasznosítása.

Az ELKH kutatóhálózat a Nemzeti Laboratóriumok Program meghatározó intézménye. A programban meghirdetett ipar és digitalizáció tématerületen az ELKH-hoz tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) által vezetett két projekt – a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium –, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által vezetett Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium részesült támogatásban. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium projektben részt vesz a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, az alapkutatási témákat a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet koordinálja.

Az egészség tématerületen belül a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakmai vezetésével megvalósuló Biotechnológia Nemzeti Laboratórium, továbbá a biztonságos társadalom és környezet tematikán belül a Wigner FK által vezetett Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium kezdheti meg működését 2020-ban.

Ezenkívül az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének részvételével valósul meg a biztonságos társadalom és környezet tematikán belül létrehozott Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium, amelynek szakmai vezetője a Pannon Egyetem.

Az ELKH-kutatóhelyek által vezetett, illetve a részvételükkel zajló projektek rövid bemutatása:

1. Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) célja Magyarország szerepének megerősítése a mesterséges intelligencia területén. A kiemelt témák közé tartoznak az iparági kutatások, ezen belül az orvosdiagnosztikai és biometriai alkalmazások, az agrár- és élelmiszeripar, a közlekedés, a gyártás és a feldolgozóipar, valamint a távközlés, továbbá a mesterséges intelligenciát alkalmazó mélytanulás matematikai alapjainak a kutatása. Ezenkívül a program kiterjed a gépi látás, a természetes nyelvfeldolgozás fejlesztésére, valamint a személyes adatok védelmét biztosító adatfeldolgozó technológiák kutatására is.

2. Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium a mobilitással kapcsolatos kutatási feladatok hatékony és innovatív megoldását tűzi ki célul, a közúti járművekre, légi járművekre és mobil robotokra fókuszálva. Tevékenysége a mobilitással összefüggésben lévő kutatásokra, a funkcionális és kooperatív működést demonstráló fejlesztésekre, a tudástranszfer megvalósítására, állami pályázati és ipari projektekre, valamint az oktatásra irányul. A projekt kapcsán létrejövő kutatási eredmények és know-how nem csupán a hazai járműipar hozzáadott értékének növekedését segítik, hanem az eredmények kommunikálása révén az autonóm járművek társadalmi elfogadottságát is növelni fogják.

A labor az európai uniós kutatási és innovációs célkitűzésekkel összhangban a nyílt innováció, a nyitott tudomány és tudástranszfer, valamint a „nyitás a világra”, azaz a nemzetközi kooperáció megvalósításának elve mentén határozza meg küldetését, jövőképét, valamint kutatás-fejlesztési feladatait.

3. Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium stratégiai céljai közé tartozik egy olyan regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakoztatható az Európai Unióban tervezett kvantuminternethez. Célja fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardverkomponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez, az ehhez szükséges laboratóriumi háttér fenntartása a nemzetközi élvonal szintjén, továbbá a kvantumszámításban élvonalbeli tudással rendelkező, a nagy infrastruktúraként működtetett kvantumszámítógépeket felhasználóként alkalmazni tudó hazai szakértelem felépítése.

4. Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium
szakmai felelős az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont

A Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium fő célja a lézeres begyújtású fúzió hatékonyságának növelése a plazmonhatás révén. Napjainkban az emberiség egyik legnagyobb problémája a hatékony és fenntartható energiatermelés biztosítása. Az egyik legígéretesebb megoldási lehetőség erre a problémára a fúziós energiatermelés megvalósítása. A Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium ultrarövid lézerimpulzussal indukált plazmonok (kollektív elektrongerjesztések) hatásait vizsgálja az inerciális fúzió technikájának fejlesztését megalapozó, úttörő módon. Az inerciális fúzió a szabályozott magfúziónak az a módja, ahol a fúziós anyagot nagy energiájú – jelen esetben – lézernyalábokkal nyomják össze, így teremtve meg a fúzió feltételeit. Az eddigi eredmények alapján ez a módszer hatékonyabbá és gazdaságosabbá teheti az atommagfúzió begyújtását, ezzel egy új, innovatív megoldást ígér. 

5. Biotechnológia Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont

A Nemzeti Biotechnológia Laboratórium célja egyedülálló, versenyképes technológiák és terápiás eljárások fejlesztése Magyarországon a legmodernebb biotechnológiai eszköztár felhasználásával, a gyógyszerrezisztens baktériumok leküzdésére, az új típusú oltóanyagok kifejlesztésére, valamint az újonnan diagnosztizált ritka betegségek kezelésére alkalmas gyógyszermolekulák felderítésére fókuszálva. A laboratórium a fertőző betegségek okozta járványok világméretű problémáinak vizsgálatát helyezi a középpontba, különösen az antibiotikum-rezisztenciával, illetve a sertéspestissel kapcsolatos kutatási területeken.

6. Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős: Pannon Egyetem, konzorciumi tag: az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK)

A projekt keretében az ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói a klímaváltozás Balatont érintő hatásait vizsgálják, különösen három területre összpontosítva a kutatásokat. Egyrészt vizsgálják a biodiverzitást, ezen belül a gerinctelen és gerinces állatok, valamint a makrovegetáció klímaváltozásra adott válaszait. Másodrészt külön foglalkoznak az algákkal, a mikroorganizmusokkal és a tó kémiai alkotórészeivel. Harmadrészt pedig mezokozmosz rendszerükben, illetve számítógépes modellek segítségével in vitro és in silico kísérleteket végeznek a folyamatok jobb megértése érdekében. A fő cél, hogy jól megtervezett és okosan integrált kutatások segítségével az eddiginél alaposabban megértsék, hogy mi történik a tóban, és mindez mennyire érzékeny a klimatikus változásokra.

 

A gombaszúnyogok viselkedését meghatározó illatanyagok megismerése segítheti a hatékonyabb gombatermesztést – állítják az ATK kutatói

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpontjának Növényvédelmi Intézetében nemcsak növényeket károsító élőlényeket tanulmányoznak, hanem egyes esetekben a háziállatok, haszonállatok, élelmiszerkészletek és termesztett gombák ízeltlábú kártevői elleni védekezés lehetőségeit is vizsgálják. A gombatermesztés az élelmiszer-előállításnak egy fontos és speciális területe, ahol a kártevők éppoly komoly problémákat okozhatnak, mint a növénytermesztésben.

Lycoriella ingenua nőstény szúnyogok laskagombán

A gyászszúnyogok kozmopolita rovarok, a világon szinte bárhol találkozhatunk velük. Ha túlöntözzük a szobanövényeinket, általában ezek a rovarok jelennek meg a talajban. Mezőgazdasági szempontból nem tekinthetők jelentős kártevőnek, ugyanakkor a szaporítóanyag előállításakor (magoncnevelés, dugvány- és palánta-előállítás) érzékeny károkat képesek okozni. A gyászszúnyogok lárvái a fiatal növények hajszálgyökereit károsítják, így a megfelelő vízfelvétel nem lesz biztosított a növények számára, ez pedig hervadást és pusztulást eredményez. Továbbá a lárvák számos talajlakó kórokozó – például Pythium gombafajok – vektoraiként is ismeretesek.

Jelentősebb kárt okoznak a gyászszúnyogok a gombatermesztésben, ugyanis ebben a speciális termesztésben ezek a rovarok számítanak a legveszélyesebb kártevőnek a világon. A gyászszúnyogok – vagy, ahogy a termesztők jobban ismerik, gombaszúnyogok – minden termesztett gombakultúrában megjelenhetnek, és rövid fejlődési idejük miatt óriási számban, rövid idő alatt képesek felszaporodni. Mind a lárva, mind az imágó komoly problémát jelent. A lárva feléli a gomba komposztját, károsítja a micéliumot és a fejlődő termőtesteket, az imágó pedig a különböző patogén szervezetek terjesztésében vesz részt. Mivel a hazai gombatermesztésben engedélyezett növényvédő szerek száma kevés, és nem várható újabb hatásmechanizmusú rovarölő szerek bevezetése, az alternatív védekezési eljárások fejlesztése egyre nagyobb szerepet kap.

Az ELKH Agártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai a kutatásaik során a gombatermesztésben előforduló Lycoriella ingenua gombaszúnyogfajjal végeztek elektrofiziológiás és viselkedési vizsgálatokat. Kutatásuk a nőstény gombaszúnyog preferenciáját vizsgálta különböző termesztési alapanyagok iránt, mint amilyenek például a különböző komposztfázisok és takaróföldminták. Eredményeik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a gombaszúnyogok a gombamicéliummal még át nem szövetett termesztési alapanyagot választják előszeretettel, a csiperke micéliumát pedig elkerülték. Ezt követően csápdetektoros gázkromatográfiával meghatározták azokat a már micéliumos közegekben található illékony vegyületeket, amelyek a gombaszúnyognőstények számára fiziológiásan aktívak. Az aktív komponensek szintetikus elegyét az át nem szövetett komposzthoz hozzáadva a kutatók sikeresen mimikázták az átszövetett komposzt illatmintázatát, megzavarva ezzel a gombaszúnyogok választását.

Kutatásuk alapján az ELKH ATK munkatársai feltételezik, hogy az L. ingenua nőstények elkerülik a micéliummal jól átszövetett közegeket, és ha tehetik, inkább mást választanak. Ugyanakkor azt nem valószínűsítik, hogy a csiperkemicélium repellens lenne a nőstények számára, inkább a közegben lévő – lárvák számára konkurens – micélium mennyiségétől függhet a preferencia.

Holland típusú gombaház: bio csiperkegomba

Sándor Kecskeméti, Magdolna Olívia Szelényi, Anna Laura Erdei, András Geösel, József Fail & Béla Péter Molnár (2020): Fungal Volatiles as Olfactory Cues for Female Fungus Gnat, Lycoriella ingenua in the Avoidance of Mycelia Colonized Compost. Journal of Chemical Ecology, 46, 917–926. https://doi.org/10.1007/s10886-020-01210-5

Az SZBK-ban fejlesztett mesterséges intelligencia segítségével felfedezett neuropilin-1 receptor meghatározó szerepet játszik a SARS-CoV-2 fertőzőképességében

A 2020. június 18-án az ELKH által már közzétett úttörő felfedezés kiemelkedő jelentőségét bizonyítja, hogy 2020. október 20-án tudományos cikk jelent meg róla a Science-ben, a világ vezető tudományos kiadványában.

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (ELKH SZBK) Biokémiai Intézetének mesterséges intelligencia kutatóit is tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport a Bristoli Egyetem vezetésével áttörést ért el annak a megértésében, hogy mitől válik a SARS-CoV-2 ennyire fertőzőképessé, és terjed ilyen gyorsan az emberi sejtekben. A napokban a Science-ben közölt legújabb eredményeik egy olyan potenciális vírusellenes terápiát vázolnak fel, amely a vírus és a gazda között újonnan azonosított kölcsönhatást gátló szerek alkalmazásával csökkenti a vírus fertőzőképességét. Más koronavírusoktól eltérően – amelyek egyszerű megfázást és enyhe légzőrendszeri tüneteket okoznak – a SARS-CoV-2 (ami a COVID-19 kórokozója) magas fertőzőképességgel rendelkezik, és gyors terjedésre képes. Napjainkig számos kérdés maradt megválaszolatlanul, ezek közé tartozik az is, hogy miért fertőz meg a SARS-CoV-2 olyan könnyen más, légzőrendszeren kívüli szerveket is, mint például az agyat vagy a szívet.

A fertőzés első lépéseként a SARS-CoV-2 megtapad a légzőrendszer vagy a bélcsatorna felszíni sejtjein. A sejtbe kerülve sokszorozódik, majd onnan kiszabadulva tovább terjed a többi sejtre. A vírus emberi sejtekhez való tapadása és bejutása egy virális fehérjén keresztül valósul meg, amelyet „tüskefehérjének” neveznek. Annak a megértése, hogy hogyan képes ez a tüskefehérje felismerni az emberi sejteket, központi kérdés a COVID-19 kezelésére irányuló vírus elleni terápia és oltóanyag fejlesztése szempontjából.

Ebben az áttörést hozó kutatásban a Bristoli Egyetem Élettudományi karának több kutatócsoportja, Pete Cullen, a School of Biochemistry professzora, Dr. Yohei Yamauchi, a School of Cellular and Molecular Medicine docense és virológusa, valamint Pete Cullen csoportjának vezető kutatója, Dr. Boris Simonetti többféle megközelítést alkalmazva jutott el arra a felfedezésre, hogy a SARS-CoV-2 fertőzőképessége az emberi sejtek felszínén megtalálható, úgynevezett neuropilin-1 fehérje felismerésén keresztül válik hatékonyabbá.

Yohei, Boris és Pete kifejtette, hogy a SARS-CoV-2 tüskefehérje szekvenciájának vizsgálata közben figyeltek fel egy kicsi aminosav-szekvenciára, ami látszólag leutánoz egy olyan, az emberi fehérjékben található szekvenciát, amely kölcsönhatásba lép a neuropilin-1-gyel. Ez felvetette annak a lehetőségét, hogy vajon képes-e a SARS-CoV-2 a tüskefehérjéjén keresztül kötődni a neuropilin-1-hez, elősegítve ezzel a humán sejtek fertőződését. Egy sor szerkezeti és biokémiai megközelítést alkalmazva sikerült igazolni a hipotézis helyességét, azaz a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje valóban kötődik a neuropilin-1-hez.

Ezt követően a kutatók sejtkultúrában növesztett humán sejteket használva igazolták, hogy ez a kapcsolódás segíti a vírus sejtbe jutását. Továbbá monoklonális antitesteket – laboratóriumban előállított, természetben előforduló antitestekre hasonlító fehérjéket – vagy szelektív, a kölcsönhatást gátló gyógyszereket alkalmazva képesek voltak csökkenteni a SARS-CoV-2 fertőzőképességét. Az eredmények rávilágítanak ennek a felfedezésnek a potenciális terápiás értékére a COVID-19 elleni harcban.

1. ábra SARS-CoV-2 fertőzött és nem fertőzött sejtek sejtmagjának detektálása nucleAIzer algoritmus segítségével

A neuropilin-1-hez kapcsolódó vizsgálatokban magyar kutatók is részt vettek. Horváth Péter és Hollandi Réka – mindketten az ELKH SZBK Biokémiai Intézetének munkatársai – a sejtmagok detektálását végezte egy általuk kifejlesztett, mélytanuláson alapuló algoritmus, az úgynevezett NucleAIzer segítségével. A SARS-CoV-2-fertőzött sejtek az egészséges sejtektől eltérően több sejtmaggal rendelkeznek. Horváth Péterék mesterséges intelligencián alapuló rendszere nemcsak észlelte ezt a fenotípusos különbséget, hanem mennyiségileg is elemezte. Ezt a merőben új módszert a közelmúltban publikálták egy neves folyóiratban, a Cell Systems-ben.

Meglepő módon a németországi Müncheni Műszaki Egyetem és a finn Helsinki Egyetem kutatói egymástól függetlenül jöttek rá arra, hogy a neuropilin-1 elősegíti a SARS-CoV-2 bekerülését a sejtekbe és a fertőzés terjedését.

Az eredmények segítik a hatékonyabb vakcinák és antivirális terápiák kidolgozását. A kutatócsoport mostani felfedezése a SARS-CoV-2 tüskefehérje neuropilin-1-hez való kötődéséről, valamint ennek a vírusfertőzésben játszott lényeges szerepéről új ajtót nyit meg a vírusellenes terápiák számára a mostani COVID-19 járvány megfékezéséhez.

2. ábra SARS-CoV-2 fertőzést követően az emberi sejtek virális fehérjéket expresszálnak (zölddel jelölve). Az NRP1 mennyiségének csökkentésével enyhül a fertőzés mértéke.

A bristoli SARS-CoV-2 kísérletek széles együttműködés révén váltak lehetővé. Kollaborációs partnerek: Dr. Andrew Davidson és Dr. David Matthews (mindketten a School of Cellular and Molecular Medicine Virológia egységének docensei), a bristoli UNCOVER csoport tagjai, Brett Collins professzor (Queensland Egyetem, Brisbane, Ausztrália), Tambet Teesalu professzor (Tartui Egyetem, Tartu, Észtország).

A tanulmány az Európai Kutatási Tanács, az MRC, a Wellcome Trust, a Lister Preventív Orvostudományi Intézet, az Elizabeth Blackwell Intézet és a Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány támogatásával valósult meg.

Kapcsolat: Horváth Péter, +36 70 512 0015, email: horvath.peter@brc.hu

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal szemben

A gyakran és indokolatlanul alkalmazott antibiotikumok komoly kihívás elé állítják az egészségügyet. Olyan, többféle antibiotikummal szemben ellenálló, multirezisztens baktériumok terjedtek el, amelyeket a médiában gyakran csak „szuperbaktériumok”-ként emlegetnek, és számos halálesetért felelősek világszerte. A bakteriális fertőzések kialakulásának gócpontjai a kórházak és az egészségügyi intézmények, ezekben jelentős az antibiotikum-használat, és a betegek között is könnyen képesek terjedni a kórokozók. A kialakult helyzetben égető szükség van új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ezért az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetén belül működő Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység kutatócsoportja Pál Csaba vezetésével olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésébe kezdett, amelyek hatékonyak lehetnek a szuperbaktériumok ellen. A szakmai publikáció a rangos Plos Biology hasábjain jelent meg: https://journals.plos.org/plosbiology/article?id=10.1371/journal.pbio.3000819

Szuperbaktériumok kémcsőben

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felmérése alapján 2017-ben Európában a multirezisztens kórokozók az intenzív osztályokra kerülő betegek 8,3%-ánál okoztak tüdőgyulladást, illetve véráram- vagy húgyúti fertőzéseket. A kezelés elhúzódása miatti többletköltségeken túl ezek a fertőzések nagyon gyakran a betegek halálával végződnek – a WHO 2019-es adatai szerint ez évente 700 000 halálesetet jelent. Becslések szerint ez a szám a jövőben olyan mértékben növekedhet, hogy 2050-re a rákos megbetegedéseknél is több halálos áldozatot követelhetnek a rezisztens fertőzések. A rezisztencia problémája természetesen Magyarországot is érinti. A hazai kórházakban a leggyakoribb az Acinetobacter baumannii, a Klebsiella pneumoniae, a Pseudomonas aeruginosa, valamint az MRSA általi fertőzés, amely a rezisztens szuperbaktériumok közismert példája.

 

Új antibiotikumokra van szükség

A kialakult súlyos krízishelyzetben – a globális szemléletváltás mellett – égető szükség lenne új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ez a folyamat azonban az elmúlt években jelentősen lelassult. Mivel a baktériumok rendkívül gyorsan képesek ellenállóvá válni, az új antibiotikumok a piacra kerülést követően rövid időn belül, vagy gyakran már a tesztelési folyamat során hatástalannak bizonyulnak. Mivel a fejlesztési folyamatba fektetett rengeteg idő és pénz nem térül meg, a gyógyszergyárak egyre kevésbé érdekeltek az antibiotikum-fejlesztésben, és néhány vállalat – pl. a Novartis és a Sanofi – már teljesen fel is hagyott az ilyen irányú kutatásokkal. Ha a fejlesztési folyamat legelejét körültekintőbben végeznénk, nagyobb eséllyel találhatnánk olyan szereket, amelyek hosszabb ideig hatékonyak maradnak. Ehhez a molekulák újszerű, racionális tervezésére van szükség. A tervezés és a szerkezet módosítása által létrehozhatók olyan specifikus molekulák, amelyekkel szemben a rezisztencia kialakítása nehézkesebb lehet a baktériumok számára.

Laboratóriumi robotok segítik a kutatók munkáját

Egy veszélyes kórokozó: az MRSA

Pál Csaba kutatócsoportjának célja az, hogy olyan antibiotikum-molekulákat fejlesszenek, melyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amelyet a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos kimenetelű megbetegedést okoz, mint bármely más fertőző betegség együttvéve. Egyes becslések szerint a kapcsolódó globális egészségügyi költségek elérik az évi 5 milliárd dollárt. A jelenlegi piacon lévő és fejlesztés alatt álló antibiotikumok nem kínálnak kielégítő megoldást, mivel az MRSA rendkívül gyorsan alkalmazkodik az új antibiotikumokhoz.

Lucija Peterlinnel (Ljubljanai Egyetem) szoros szakmai együttműködésben két, minőségileg új antibiotikum-jelöltet hoztak létre a kutatók, melyeket ULD1-nek és ULD2-nek kereszteltek el. E molekulák különlegessége, hogy több célpontjuk is van a bakteriális sejten belül, ezért az ellenálló képesség kialakulása minimális. Az előzetes, egereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ULD1 és az ULD2 az MRSA-bőrfertőzésekkel szemben különösen hatékonyak, ugyanakkor az emberi sejtekre sincsenek károsító hatással. Pál Csaba, Nyerges Ákos és munkatársaik igazolták, hogy a piacon lévő, vagy jelenleg is fejlesztés alatt álló antibiotikumok az MRSA számos genetikai változatával szemben nem hatékonyak. Ezzel szöges ellentétben az ULD1 és az ULD2 laboratóriumi körülmények között hatékonyan irtotta az összes vizsgált MRDA-változatot. Ezért e molekulacsalád nemzetközi szabadalmaztatási eljárása elkezdődött.

A közeljövőben induló Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium támogatása révén lehető vált újabb, még hatékonyabb antibiotikum-jelöltek fejlesztése, az ígéretes molekulák további tesztelése. A végső cél, hogy a molekulák értékesíthetők legyenek a nemzetközileg is jelentős gyógyszerfejlesztő cégek számára.

 

Pál Csabáról

Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg az ELTE-n, majd ösztöndíjjal több évet külföldön töltött, kutatott Oxfordban és Heidelbergben. 2008 óta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, a Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység egyik vezetője. Szakterülete az antibiotikum-rezisztencia és a genommérnökség. Munkája során elnyerte az Európai Kutatási Tanács Starting (2008–2013), Consolidator (2015–2020), valamint Proof of Concept (2019–) pályázatait, amelyek keretén belül kutatócsoportja 3,5 millió euró közvetlen támogatáshoz jutott. Több mint 50 tudományos munkát publikált, köztük olyan rangos folyóiratok hasábjain, mint a Nature, a Nature Microbiology, a Nature Genetics, a Science és a PNAS. Kutatómunkáját több díjjal is jutalmazták. 2009-ben elnyerte az Osztrák Tudományos Akadémia Ignaz L. Lieben díját, 2014-ben Szent-Györgyi Talentum-díjjal, 2015-ben pedig Bolyai János alkotói díjjal tüntették ki. 2016-tól az Academia Europaea, 2017-től az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO), 2018-tól pedig a Federation of European Microbiological Societies tagja. A Molecular Biology and Evolution, a Plos Biology és a Biology Direct szerkesztőbizottságának is tagja.

Fiatal tehetségek Pál Csaba laborban 2018-ban

 

További részletek:

http://group.szbk.u-szeged.hu/sysbiol/pal-csaba-lab-in-the-press.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l_Csaba_(biol%C3%B3gus)

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l_Csaba_(biol%C3%B3gus)

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal szemben

A gyakran és indokolatlanul alkalmazott antibiotikumok komoly kihívás elé állítják az egészségügyet. Olyan, többféle antibiotikummal szemben ellenálló, multirezisztens baktériumok terjedtek el, amelyeket a médiában gyakran csak „szuperbaktériumok”-ként emlegetnek, és számos halálesetért felelősek világszerte. A bakteriális fertőzések kialakulásának gócpontjai a kórházak és az egészségügyi intézmények, ezekben jelentős az antibiotikum-használat, és a betegek között is könnyen képesek terjedni a kórokozók. A kialakult helyzetben égető szükség van új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ezért az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetén belül működő Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység kutatócsoportja Pál Csaba vezetésével olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésébe kezdett, amelyek hatékonyak lehetnek a szuperbaktériumok ellen. A szakmai publikáció a rangos Plos Biology hasábjain jelent meg: https://journals.plos.org/plosbiology/article?id=10.1371/journal.pbio.3000819

Szuperbaktériumok kémcsőben

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felmérése alapján 2017-ben Európában a multirezisztens kórokozók az intenzív osztályokra kerülő betegek 8,3%-ánál okoztak tüdőgyulladást, illetve véráram- vagy húgyúti fertőzéseket. A kezelés elhúzódása miatti többletköltségeken túl ezek a fertőzések nagyon gyakran a betegek halálával végződnek – a WHO 2019-es adatai szerint ez évente 700 000 halálesetet jelent. Becslések szerint ez a szám a jövőben olyan mértékben növekedhet, hogy 2050-re a rákos megbetegedéseknél is több halálos áldozatot követelhetnek a rezisztens fertőzések. A rezisztencia problémája természetesen Magyarországot is érinti. A hazai kórházakban a leggyakoribb az Acinetobacter baumannii, a Klebsiella pneumoniae, a Pseudomonas aeruginosa, valamint az MRSA általi fertőzés, amely a rezisztens szuperbaktériumok közismert példája.

 

Új antibiotikumokra van szükség

A kialakult súlyos krízishelyzetben – a globális szemléletváltás mellett – égető szükség lenne új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ez a folyamat azonban az elmúlt években jelentősen lelassult. Mivel a baktériumok rendkívül gyorsan képesek ellenállóvá válni, az új antibiotikumok a piacra kerülést követően rövid időn belül, vagy gyakran már a tesztelési folyamat során hatástalannak bizonyulnak. Mivel a fejlesztési folyamatba fektetett rengeteg idő és pénz nem térül meg, a gyógyszergyárak egyre kevésbé érdekeltek az antibiotikum-fejlesztésben, és néhány vállalat – pl. a Novartis és a Sanofi – már teljesen fel is hagyott az ilyen irányú kutatásokkal. Ha a fejlesztési folyamat legelejét körültekintőbben végeznénk, nagyobb eséllyel találhatnánk olyan szereket, amelyek hosszabb ideig hatékonyak maradnak. Ehhez a molekulák újszerű, racionális tervezésére van szükség. A tervezés és a szerkezet módosítása által létrehozhatók olyan specifikus molekulák, amelyekkel szemben a rezisztencia kialakítása nehézkesebb lehet a baktériumok számára.

Laboratóriumi robotok segítik a kutatók munkáját

Egy veszélyes kórokozó: az MRSA

Pál Csaba kutatócsoportjának célja az, hogy olyan antibiotikum-molekulákat fejlesszenek, melyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amelyet a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos kimenetelű megbetegedést okoz, mint bármely más fertőző betegség együttvéve. Egyes becslések szerint a kapcsolódó globális egészségügyi költségek elérik az évi 5 milliárd dollárt. A jelenlegi piacon lévő és fejlesztés alatt álló antibiotikumok nem kínálnak kielégítő megoldást, mivel az MRSA rendkívül gyorsan alkalmazkodik az új antibiotikumokhoz.

Lucija Peterlinnel (Ljubljanai Egyetem) szoros szakmai együttműködésben két, minőségileg új antibiotikum-jelöltet hoztak létre a kutatók, melyeket ULD1-nek és ULD2-nek kereszteltek el. E molekulák különlegessége, hogy több célpontjuk is van a bakteriális sejten belül, ezért az ellenálló képesség kialakulása minimális. Az előzetes, egereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ULD1 és az ULD2 az MRSA-bőrfertőzésekkel szemben különösen hatékonyak, ugyanakkor az emberi sejtekre sincsenek károsító hatással. Pál Csaba, Nyerges Ákos és munkatársaik igazolták, hogy a piacon lévő, vagy jelenleg is fejlesztés alatt álló antibiotikumok az MRSA számos genetikai változatával szemben nem hatékonyak. Ezzel szöges ellentétben az ULD1 és az ULD2 laboratóriumi körülmények között hatékonyan irtotta az összes vizsgált MRDA-változatot. Ezért e molekulacsalád nemzetközi szabadalmaztatási eljárása elkezdődött.

A közeljövőben induló Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium támogatása révén lehető vált újabb, még hatékonyabb antibiotikum-jelöltek fejlesztése, az ígéretes molekulák további tesztelése. A végső cél, hogy a molekulák értékesíthetők legyenek a nemzetközileg is jelentős gyógyszerfejlesztő cégek számára.

 

Pál Csabáról

Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg az ELTE-n, majd ösztöndíjjal több évet külföldön töltött, kutatott Oxfordban és Heidelbergben. 2008 óta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, a Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység egyik vezetője. Szakterülete az antibiotikum-rezisztencia és a genommérnökség. Munkája során elnyerte az Európai Kutatási Tanács Starting (2008–2013), Consolidator (2015–2020), valamint Proof of Concept (2019–) pályázatait, amelyek keretén belül kutatócsoportja 3,5 millió euró közvetlen támogatáshoz jutott. Több mint 50 tudományos munkát publikált, köztük olyan rangos folyóiratok hasábjain, mint a Nature, a Nature Microbiology, a Nature Genetics, a Science és a PNAS. Kutatómunkáját több díjjal is jutalmazták. 2009-ben elnyerte az Osztrák Tudományos Akadémia Ignaz L. Lieben díját, 2014-ben Szent-Györgyi Talentum-díjjal, 2015-ben pedig Bolyai János alkotói díjjal tüntették ki. 2016-tól az Academia Europaea, 2017-től az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO), 2018-tól pedig a Federation of European Microbiological Societies tagja. A Molecular Biology and Evolution, a Plos Biology és a Biology Direct szerkesztőbizottságának is tagja.

Fiatal tehetségek Pál Csaba laborban 2018-ban

 

További részletek:

http://group.szbk.u-szeged.hu/sysbiol/pal-csaba-lab-in-the-press.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l_Csaba_(biol%C3%B3gus)

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l_Csaba_(biol%C3%B3gus)

Multidiszciplináris kutatócsoport készített átfogó elemzést a koronavírus-járvány első hullámának magyarországi tapasztalatairól

Kovács Sándor Zsolt (tud. munkatárs, ELKH KRTK RKI) és Uzzoli Annamária (tud. főmunkatárs, ELKH KRTK RKI) társszerzőségével jelent meg a Population Health Management c. rangos folyóiratban egy magyar kutatócsoport cikke a koronavírus-pandémia (COVID19) első hullámának magyarországi lefutásáról, amelyben a szerzők modellezték a járvány egészségügyi ellátórendszerre, gazdaságra és regionális különbségekre gyakorolt hatásait.

A „Translating Scientific Knowledge to Government Decision Makers Has Crucial Importance in the Management of the COVID-19 Pandemic” címmel megjelent cikk multidiszciplináris szerzői közössége („Koronavírus elleni transzlációs lakosságtámogató akció- és kutatócsoport” – KETLAK) különböző tudományterületek (orvostudomány, matematika, közgazdaságtan, földrajz és regionális tudomány) módszertanát, és a koronavírus-járványhelyzettel kapcsolatos első kutatási eredményeit alkalmazta a tanulmány során. A kutatócsoport a munkája során két átfogó jelentést készített a szakpolitikai döntéshozatal számára, amelyben összefoglalták a beazonosított problémákat, és megoldási lehetőségeket javasoltak. A kutatócsoport által a cikkben bemutatott modellek az egészségügyi források és kapacitások alakulását, a regionális különbségeket, a gazdasági visszaesést, az oktatási intézmények bezárásának és újranyitásának hatásait vázolják fel, illetve a modellek révén különböző vírusterjedési szcenáriók mellett az optimális tesztelési és nyomonkövetési stratégiára is rámutatnak. Ezekre alapozva egy országos tesztelési és szűrési program alternatívái is meghatározásra kerültek a járvány első hullámának időszakában.

A kutatás eredményei kulcsfontosságú adatokat nyújtottak a magyar kormánynak ahhoz, hogy háttérként szolgáljanak az egészségügyi kapacitásokról, a lezárások fenntartásáról, valamint az aktuális tesztelési stratégiáról szóló döntésekhez oly módon, hogy azok közben figyelembe vegyék az ország egyes térségei között meglévő gazdasági, társadalmi és egészségügyi különbségeket is (1. ábra).

1. ábra: Regionális különbségek Magyarországon. Forrás: Gombos Katalin, Herczeg Róbert, Erőss Bálint, Kovács Sándor Zsolt, Uzzoli Annamária, Nagy Tamás, Kiss Szabolcs, Szakács Zsolt, Imrei Marcell, Szentesi Andrea, Nagy Anikó, Fábián Attila, Hegyi Péter és Gyenesei Attila (2020).

A regionális különbségeket tekintve az „A” térkép a 65 éven felüli emberek számát mutatja. A „B” térkép az intenzív ellátást biztosító ágyak számát mutatja 100 ezer főre vetítve. A „C” térkép a járvány következményeként várható gazdasági visszaesést illusztrálja, ahol az értékeket egy 1 és 1,5 közötti, normalizált skálára számították át a szerzők. A „D” térkép a „Komplex egészségügyi távolság index” (CHDI) eredményeit mutatja. Ez az index azt mutatja meg, hogy az egyes magyarországi járásokból mennyire elérhetők az egészségügyi ellátó intézmények, központok. Az 1 és 5 közötti skálán minél magasabb egy járás értéke, az annál korlátozottabb elérhetőséget jelöl.

Magyarország a koronavírus-járvány első hulláma során európai összehasonlításban az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozott. Ez is bizonyítja, hogy járványhelyzet idején a multidiszciplináris kutatócsoportok fontos segítséget nyújthatnak a döntéshozóknak. A KETLAK-hoz hasonló csoportok létrehozása, kutatási tevékenysége és a döntéshozatalban való részvétele modellként szolgálhat más országok kutatói és döntéshozói számára is.

A cikk teljes szövegének elérhetősége: https://www.liebertpub.com/doi/full/10.1089/pop.2020.0159

A KETLAK kutatócsoport tagjai: Gombos Katalin (PTE), Herczeg Róbert (PTE), Erőss Bálint (PTE), Kovács Sándor Zsolt (ELKH KRTK RKI), Uzzoli Annamária (ELKH KRTK RKI), Nagy Tamás (PTE), Kiss Szabolcs (PTE és SZTE), Szakács Zsolt (PTE), Imrei Marcell (PTE), Szentesi Andrea (PTE és SZTE), Nagy Anikó (Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet), Fábián Attila (Soproni Egyetem), Hegyi Péter (PTE és SZTE) és Gyenesei Attila (PTE és Bialystok-i Egyetem).

Ezrek követték a tudományos előadásokat a Tudományok Fővárosán

Október 17-én rendezték meg a Tudományok Fővárosát, a régió leginspirálóbb tudományos fesztiválját, amelynek főtámogatója idén az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat volt. A virtuális térben zajlott eseményt a Svábhegyi Csillagvizsgálóból közvetítették, közel harminc ELKH-s kutató – köztük intézményvezetők – tartott érdekes előadásokat, illetve vett részt stúdióbeszélgetéseken.

Az esemény megnyitóján Dr. Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, az esemény fővédnöke a modern társadalom elemi érdekének nevezte a tudományos utánpótlás biztosítását. „Ez csak úgy történhet meg, ha a tehetséges fiatalokat már iskolás korban ráébresztjük a tudományok fontosságára, szerepére” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a Tudományok Fővárosa ezt a cél tűzte ki maga elé.

A résztvevők az ELKH kutatóinak jóvoltából az alábbi témákkal ismerkedhettek meg:

  • Fábián Margit: Radioaktív hulladékok – felelősséggel a jövő iránt (Energiatudományi Kutatóközpont)
  • Madas Balázs: Azonnal alkalmazandó tudomány – Mire tanít a sugárzás elleni védekezés világjárvány idején? (Energiatudományi Kutatóközpont)
  • Janda Tibor: A növényi stressz. Diagnózis, megoldások (Agrártudományi Kutatóközpont)
  • Dombi Péter: Mire jó a nanooptika? (Wigner Fizikai Kutatóközpont)
  • Szőcs Gábor: Új feromonok a levegőben: klímaváltozás és rovarinvázió (Agrártudományi Kutatóközpont)
  • Lele Zsolt: Az agykéreg fejlődési rendellenességei és beépített védekezési mechanizmusai (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet)
  • Ari Eszter: A magyar koronavírus-genomok evolúciós vizsgálata (Szegedi Biológiai Kutatóközpont)
  • Földvári Gábor: Klímaváltozás, élőhelypusztítás, járványok. Mi a kapcsolat, és mit tehetünk? (Ökológiai Kutatóközpont)
  • Horváth Dezső: CERN, a részecskefizika fellegvára (Wigner Fizikai Kutatóközpont)
  • Barnaföldi Gergely Gábor: Az Univerzum első pillanatai (Wigner Fizikai Kutatóközpont)
  • Garamszegi László Zsolt: Társadalmi segítséggel a tudományos megismerés felé: „citizen science” a járványok ellen (Ökológiai Kutatóközpont)
  • Prószéky Gábor: Mesterséges intelligencia a nyelvek kutatásában. Mit csinál egy nyelvtechnológus? (Nyelvtudományi Intézet)
  • Zsákai András: Zsák a foltját – Egy fejlesztőmérnök napjai a fúziós energia kutatásban (Energiatudományi Kutatóközpont)
  • Kádár Zoltán Dániel: Nyelvhasználat kultúrák között (ELKH Nyelvtudományi Intézet)
  • Márkus Zsolt László: Az Eötvös-emlékév során készített interaktív tartalmak és szolgáltatások bemutatása (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet)
  • Domokos Mariann: Hófehérke meg a többiek… A mese társadalmi használati módjai. (Bölcsészettudományok Kutatóközpont)
  • Kereszturi Ákos: Indul a mintagyűjtés a Marson, keressük az életnyomokat! (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont)
  • Fodor Nándor: Mire jó egy virtuális növény? (Agrártudományi Kutatóközpont)
  • Zelena Dóra: Édességgel a stressz ellen – így hekkeljük meg az agyunkat (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet)
  • Éva Csaba: Ralstonia ellenálló burgonyavonalak létrehozása a CRISPR-Cas9 technológia segítségével (Agrártudományi Kutatóközpont)
  • Báti Anikó: A gyermek-közétkeztetés vizsgálata (Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
  • Káldi Tamás: Bepillantás a nyelv és az elménk kapcsolatába (Nyelvtudományi Intézet)
  • Mészáros Klára: Az új kalászos gabonák születése (Agrártudományi Kutatóközpont)
  • Dunai Dániel: Hogy kell megállítani egy fúziós reaktort (ha végre sikerült elindítani)? (Energiatudományi Kutatóközpont)
  • Balázsi Katalin: Hogyan lehet egy egyszerű környezetbarát technológiával újrahasznosítani a kidobott hulladékot és csontpótló anyagot előállítani? (Energiatudományi Kutatóközpont)
  • Viczián Orsolya: A fitoplazmák és azok növényvédelmi jelentősége – Amit már tudunk róluk és amit csak sejtünk (Agrártudományi Kutatóközpont)
  • Kun Ádám: Együttműködő és parazita molekulák az élet hajnalán (Ökológiai Kutatóközpont)

Az előadások visszanézhetők az esemény Facebook oldalán, illetve hamarosan a Tudományok Fővárosa weboldalán is.