A fejlődő idegrendszerben a magzatkárosító hatások kivédésében kulcsszerepet játszó alapvető szabályozást fedeztek fel az ELKH KOKI kutatói

A magyar kutatók által „fejlődési otthontalanság”-nak nevezett jelenséget az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (ELKH KOKI) Katona István által vezetett Lendület Molekuláris Neurobiológia munkacsoportja ismerte fel, és igazolta jelentőségét a fejlődő idegrendszert érő magzatkárosító hatások kivédésében.

Sejtjeink többsége szoros molekuláris kapcsokkal összekötve a számára ideális szöveti mikrokörnyezetben működik. Ha egy hibás sejt kapcsolatait elveszíti és kiszakad a szöveti mikrokörnyezetéből, akkor beindul a programozott sejthalál speciális típusa, a görög szavak alapján képzett „anoikis”, ami „otthontalanságot” jelent. A folyamatosan osztódó őssejtek esetében az anoikis – azaz az otthontalanná válás – különösen fontos. Jól ismert tény, hogy a daganatos áttétek képződése során a tumorsejt „meg tud szökni” az anoikis folyamata elől. Nyitva maradt azonban az a kérdés, hogy azok az egészséges sejtek – mint például az egészséges idegsejtek –, amelyeknek osztódás után messzebbre kell vándorolniuk születési helyüktől, vajon hogyan kerülik el az anoikist? Ráadásul a fejlődő agyban kizárólag csillagászati számokkal jellemezhető a sejtosztódások száma, ezért elkerülhetetlenek a véletlenszerű, illetve a környezeti hatások, mint amilyenek például az anyai alkoholfogyasztás által kiváltott osztódási és vándorlási hibák.

Az ELKH KOKI kutatói azt feltételezték, hogy léteznie kell egy védekező mechanizmusnak a fejlődő agyban, amely megakadályozza, hogy az osztódó idegi őssejtek rossz helyre kerüljenek, és további osztódásukkal hibás sejtcsomók – úgynevezett heterotópiák –, vagy akár tumorok kialakulását okozzák. László Zsófia, a Semmelweis Egyetem doktorandusza, és Lele Zsolt, az ELKH KOKI kutatója kidolgozott egy egérmodellt, amelynek segítségével bizonyították a fejlődési anoikis jelenséget, és felfedezték, hogy a jelenség kulcsszereplője egy eddig ismeretleanoikin feladatú fehérje, az ABHD4 enzim. Sikerült azt is feltárniuk, hogy az ABHD4 által közvetített „fejlődési anoikis” nélkülözhetetlen az anyai alkoholfogyasztás hatására kialakuló sejthalálhoz az embriók agyában. Eredményük ezért a magzati alkohol szindrómával együtt járó „kisfejűség” jelenségének megértéséhez is jelentősen hozzájárul.

A László Zsófia és Lele Zsolt megosztott elsőszerzőségével megjelent tanulmány a hivatalos bírálói szerint „új koncepció a fejlődés-neurobiológiában”, és „új utakat nyit az idegsejtek keletkezésének kutatásában”.

A munka a Nature tudományos lapcsalád nyílt hozzáférésű (Open Access), nagy nemzetközi presztízsű folyóiratában, a Nature Communications-ban jelent meg.

Elérhetőség:
*László Z, *Lele Z, Zöldi M, Miczán V, Mógor F, Simon GM, Mackie K, Kacskovics I, Cravatt BF és Katona I (2020) ABHD4-mediated developmental anoikis safeguards the embryonic brain. Nature Communications, DOI: 10.1038/s41467-020-18175-4.

A kutatást többek között a Nemzeti Agykutatási Program, az NKFIH „Élvonal” pályázata, valamint a Semmelweis Egyetem EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00009 kódszámú programja támogatta.

Kapcsolat: Dr. Katona István, katona[at]koki.hu, mobilszám: +36 20 423 0651.

Képek

Az egészséges idegsejtek osztódás után felvándorolnak az agykéreg felső rétegeibe, miközben az ABHD4 enzim szintje lecsökken. A hibás sejtekben azonban az ABHD4 segítségével beindul az anoikis típusú sejthalál jelensége.

A kép készítője Balogh Kata

A domináns N-cadherin elektroporálása megnövekedett sejthalált okoz (f és g panel), ami az ABHD4 génkiütött állatokban nem jelentkezik (h és i panel). Az ABHD4 visszajuttatása a génkiütött állatokba helyreállítja a megnövekedett sejthalált.

Az ABHD4 expressziója (lila színnel jelölve) az fejlődő agykéreg osztódó zónáiban. Az e. panelen, ami egy ABHD4 génkiütött állatból készült, látszik a jelölés specifikussága

Az adherens kapcsolatok (lilával jelölve) lebomlása a domináns negatív N-cadherin (zöld GFP markerrel jelölve) elektroporálása után (b és d panel) a csak GFP elektroporálásához képest (a és c panel).

Az anyai alkoholfogyasztás megnövekedett sejthalált okoz a vad típusú embriók agyában (a és c panel). Ezzel szemben az ABHD4 génkiütött állatokban (d panel) ez a növedés nem látható), ami bizonyítja, hogy az ABHD4 jelenléte szükséges a sejthalálszint emelkedéséhez.

A teljes tanulmány angol nyelven a nature.com-on érhető el.

Belarus in Maps: A CSFK Földrajztudományi Intézet angol nyelvű atlasza – háttérkép a Belaruszban zajló eseményekhez

Miért tüntetnek fehér-piros-fehér zászlók alatt Belaruszban? Lesz-e „Majdan” ott is? Miért Belarusz és nem Fehéroroszország? Mennyire jelentős az orosz kisebbség Belaruszban? Milyen szoros történelmi szálak kötik Litvániát Belaruszhoz?

Ha szeretne többet tudni a másodszomszédunkban zajló események hátteréről, ajánljuk figyelmébe a CSFK Földrajztudományi Intézet által jegyzett „in Maps” regionális földrajzi könyvsorozat tagjaként 2017-ben kiadott Belarus in Maps atlaszt.

Az atlasz 98 térképpel és ábrával, továbbá a hozzájuk tartozó, magyar és belarusz geográfusok által jegyzett magyarázó szövegekkel mutatja be Belaruszt, kitérve az etnikai viszonyokra, illetve az ország gazdasági és regionális sajátosságaira is. Az atlasz elektronikus formában szabadon hozzáférhető a CSFK Földrajztudományi Intézet honlapján, vagy nyomtatott formában megvásárolható az intézet könyvtárában.

Forrás: http://www.mtafki.hu/inmaps/#menu4

Kullancsszezon egész évben: A klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásai a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók eloszlására

Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ETI) tudományos főmunkatársa a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik. Kutatásai során a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait vizsgálja a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók – például a Lyme-kórt okozó baktériumok – eloszlására.

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) könnyen adaptálódik a változó környezethez, emiatt a terjedése mind a tengerszint feletti magasság vonatkozásában, mind észak irányában megfigyelhető. A tél enyhesége, a tavasz korábbra tolódása érzékelhetően meghosszabbítja a kullancsok aktivitási periódusát, kora tavasszal és késő ősszel egyaránt. Ezenkívül a vándormadarak által a mérsékelt öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, ezáltal fertőzésveszélyt jelentenek. Egyes Hyalomma-fajok áttelelt felnőtt példányait Németországban, illetve Svédország több pontján is megfigyelték, a megjelenésükre hazánkban is számíthatunk.

Egy, a Nature hasábjain nemrég megjelent tanulmány globálisan vizsgálta az ember természetbe történő beavatkozásának hatását a zoonotikus kórokozókat fenntartó gazdák szempontjából. A kutatók arra keresték a választ, hogy milyen arányban változik a kórokozókat fenntartó, ún. rezervoár gazdák aránya és mennyisége az emberi zavarás hatására. Az egész földre kiterjedő adatbázist elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az emberi beavatkozásnak szisztematikus és előrejelezhető hatása van a rezervoár gazdák jelenlétére. Az elemzések alapján az emberi kórokozókat hordozó gerinces gazdaállatok a fajgazdagság nagyobb részét teszik ki, illetve nagyobb egyedsűrűséget mutatnak az ember által is használt területeken, mint a kevésbé zavart élőhelyeken. Mindez összhangban van Földvári Gábor és munkatársai korábbi kutatási eredményeivel, amelyek azt mutatták, hogy a városi környezetben található parkokban jelentősen nagyobb sűrűségben fordulnak elő sünök, amelyek a kullancsok és kórokozóik fenntartását biztosítani tudják.

A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása folyamatosan új lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, emiatt rendkívül fontos, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A DAMA-protokoll (Document − adatgyűjtés, Assess − értékelés, Monitor − folyamatos figyelés, Act − cselekvés) segítségével az ETI kutatói az emberre veszélyt jelentő zoonotikus kórokozókat kísérik figyelemmel. Részletesebben itt olvashat erről.

Újgenerációs gyémántrokon anyagokkal kapcsolatos nemzetközi projekt vezető kutatója a Természettudományi Kutatóközpont munkatársa

Aszteroidabecsapódáskor létrejövő kőzetek és laboratóriumban nagy erejű lökéshullámmal előállított minták különleges nanoszerkezetei vezethetnek el a kiemelkedő mechanikai, elektromos, optikai és hőelektromos jellemzőkkel felruházott gyémántrokon anyagok új generációjához – állítja kutatótársaival közösen az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének munkatársa az anyagtudomány vezető újságjában, a Nature Materials folyóiratban megjelent „Commentary” tanulmányban.

A gyémánt nemcsak a gazdagság szimbóluma, hanem nagyon fontos technológiai anyag is. Kovalens kötésű szénatomjainak köszönhetően átlátszó és extrém nagy keménységű, továbbá széles sávú szigetelő, rendkívül magas hővezető képességgel. Számos alkalmazásban azonban ezeknek a jellemzőknek a hangolására, illetve más kedvező tulajdonságokkal való ötvözésére van szükség. Például a gyémánt kemény, de nem képlékeny, könnyen eltörik, ezért nem használható nagy erejű ütést elnyelő – az ütés során képlékenyen viselkedő – anyagként. Hasonlóképpen egy, a szigetelőtől a vezetőig változtatható elektromos tulajdonságú gyémánt előnyös lenne a félvezetőipar számára.

A Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének, illetve a Pannon Egyetem, a University of Bath, a University College London, az Arizona State University és a University of Milano-Bicocca kutatói felhívják a figyelmet a becsapódásos eredetű, valamint a laboratóriumban nagy energiájú lökéshullámmal előállított gyémántokban előforduló összetett nanoszerkezetek (1-es ábra) sokféleségére és a bennük rejlő műszaki lehetőségekre. A rangos Nature Materials folyóiratban megjelent „Commentary” tanulmány szerint (hivatkozás 1) az ilyen nanoszerkezetek ismeretében állíthatók elő az újgenerációs, hangolható mechanikai, elektromos, optikai és hőelektromos tulajdonságokkal rendelkező gyémántrokon anyagok.

A becsapódásos gyémántszerkezetekről a legmodernebb ultranagy felbontású transzmissziós elektronmikroszkópi és a rétegződési hibák röntgendiffrakciós adataira kifejlesztett McDiFFaX vizsgálattal nyert, valamint a modern elektronszerkezet-számolási módszerekkel kapott ismeretanyag alapján a kutatók bemutatták, hogy a széntartalmú anyagoknak létezik egy olyan új csoportja, amelyekben a gyémánt extrém keménysége ötvöződik a grafén kiváló flexibilitásával és törési szívósságával. E tulajdonság a gyémántszerkezettel kristálytanilag összenőtt grafénrétegeknek köszönhető, ahogy ezt nemrégiben megjelent cikkükben (hivatkozás 2) is bemutatták.

1-es ábra. Komplex szerkezetű gyémánt a Canyon Diablo meteoritból.

Az új tanulmányban (hivatkozás 1) a kutatók hierarchikus megközelítéssel osztályozzák a meteoritok, az aszteroidabecsapódáskor létrejövő és a laboratóriumban nagy energiájú lökéshullámmal előállított gyémántrokon anyagok komplex szerkezeteit, valamint vizsgálják ezek stabilitási viszonyait. Többek között leírják a rendezetlen szerkezetű és ikres gyémántok, a kovalens kötésű szénben réteges grafént tartalmazó domének, a grafitos szénnel összenőtt gyémántegységek, valamint a kerek, fullerénszerű nanoanyagok és a különleges ötös és tizenkettes forgási szimmetriájú ikerszerkezetek összetett rendszereit. E komplex gyémántszerkezeteket eddig főként meteoritokban, becsapódáshoz köthető kőzetetekben és laboratóriumi anyagokban azonosították. Némelyik szerkezet a milliméteres méretű minták egész terjedelmében, más részük viszont csak a teljes anyagmennyiségnek egy kis részében fordul elő. Elméleti számítások szerint azonban ez utóbbiak is relatíve alacsony energiaállapotúak, vagyis kinetikailag stabilak, ezért jó eséllyel – statikus vagy dinamikus összenyomással – nagyobb mennyiségben is előállíthatók, és atmoszférikus körülmények között kinyerhetők.

A szerzők szerint a különleges nanoszerkezetek mintájára kivételesen kemény, valamint megnövelt szívósságú és képlékeny anyagok állíthatók elő, továbbá hangolható elektromos vezetőképességű, valamint változtatható optikai és hőelektromos tulajdonságokkal rendelkező gyémántok fejleszthetők ki.

„A komplex szén nanoszerkezetek következő generációjának új alkalmazásokra való tervezése és előállítása a jövő feladata” – összegzi a helyzetet Németh Péter, a tanulmány vezető kutatója.

A kutatást többek között az NKFI KH126502 pályázata, valamint az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja és az ITM ÚNKP-19-4 kódszámú programja támogatta.

További információ: nemeth.peter[kukac]ttk.hu

Hivatkozások

  1. Németh P, McColl K, Garvie LAJ, Salzmann CG, Murri M, McMillan PF Complex nanostructures in diamond. Nat. Mater., 2020, doi: 10.1038/s41563-020-0759-8
  2. Németh P, McColl K, Murri M, Smith RL, Garvie LAJ, Alvaro M, Pécz B, Jones AP, Corà F, Salzmann CG, McMillan PF Diamond-graphene nanocomposite structures. NanoLetts., 2020, 20(5):3611–3619. doi/10.1021/acs.nanolett.0c00556

Augusztus 19-én tartották az idei Széchenyi-díj átadási ünnepségét

A 2020. március 15-ei nemzeti ünnep alkalmával odaítélt Széchenyi-díjakat a koronavírus-járvány miatt nem tudták személyesen átadni, így a díjátadó ünnepségre augusztus 19-én került sor a Parlamentben, ahol Áder János köztársasági elnök adta át a rangos díjakat. A tudomány területéről idén Széchenyi-díjjal elismert kiválóságok közül hatan az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz kötődnek.

Borhy László Rezső

A hazai és nemzetközi ókortudomány elismert szakértőjeként folytatott, főként az egykori római provinciák régészetével, illetve Pannonia történetével kapcsolatos jelentős kutatásai, valamint egyetemi oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként részesült a díjban.

Borhy László Rezső régész, ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézete Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára, az ELKH Irányító Testületének tagja.

Pálfy Péter Pál

Az algebra, ezen belül a csoportelmélet és az univerzális algebra területén elért nagy hatású kutatási eredményei, valamint a magyar tudomány nemzetközi megbecsültségét erősítő, kiemelkedően eredményes intézményvezetői és tudományszervezői munkája elismeréseként nyerte el a Széchenyi-díjat.

Pálfy Péter Pál matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELKH Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az ELKH Irányító Testületének tagja.

Berlász Melinda

A XX. századi magyar zenetörténet területén folytatott hiánypótló kutatásai, valamint az emigrációba kényszerült, és emiatt kevésbé ismert hazai zeneszerzők, illetve előadóművészek életművének széles körű megismertetése érdekében végzett munkája elismeréseként kapta a kitüntetést.

Berlász Melinda Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének nyugalmazott főmunkatársa.

Buday László

A sejtek közötti jelátviteli folyamatok vizsgálata területén elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint a biokémia, illetve molekuláris biológia oktatásában végzett magas szintű munkája, továbbá jelentős tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként részesült a Széchenyi-díjban.

Buday László orvos-biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatója, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének egyetemi tanára.

Iglói Ferenc

A soktestrendszerek kollektív viselkedésének statisztikus fizikai vizsgálata terén elért nagy jelentőségű, nemzetközileg is széles körben elismert kutatási eredményei, valamint iskolateremtő tudományos munkája elismeréseként kapta a kitüntetést.

Iglói Ferenc a fizikai tudomány doktora, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének tudományos tanácsadója, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézete Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára.

Csiba László Mihály

A szélütés diagnosztikája és gyógyítása területén elért rendkívüli eredményei, különösen a stroke legjobb gyógyszeres kezelési módszere, a vénás vérrögoldás használatának fellendítését elősegítő ellátási modell kidolgozásában betöltött kimagasló szerepe elismeréseként kapta a díjat.

Csiba László Mihály Batthyány-Strattmann László-díjas neurológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Általános Orvostudományi Kara Neurológiai Klinikájának egyetemi tanára, az ELKH-hoz tartozó MTA–DE Cerebrovascularis és Neurodegeneratív kutatócsoport vezetője.

Szemerédi Endre, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet emeritus professzora kapta az idei Szent István-rend kitüntetést

A szorgalom, a teljesítmény, a hit és a válaszok elszánt keresésének szerepét emelte ki ünnepi beszédében a köztársasági elnök 2020. augusztus 20-án, csütörtökön a Sándor-palotában, amikor átadta az idei Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, az ELKH-hoz tartozó Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet emeritus professzorának, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, egy nappal 80. születésnapja előtt.

A Szent István-rend a magyar nemzet tiszteletének legrangosabb kifejezése − hangoztatta Áder János. Mint mondta, azért vagyunk itt, hogy tisztelettel adózzunk Szemerédi Endre teljesítménye, a matematika tudományában elért korszakalkotó eredményei előtt, amivel jelentős mértékben öregbítette Magyarország jó hírét.

Áder János köztársasági elnök átadja a Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának 2020. augusztus 20-án az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a Sándor-palotában. Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A köztársasági elnök kitért arra, hogy a Szent István-rend idei kitüntetettjének állítása szerint a véletlen vezette a tudományos pályára: egy baráti jó tanácsra fordult az orvosi pálya helyett a matematika-fizika területe felé. „A második véletlen pedig 1970-es évek közepén érte, amikor a Duna-parton sétálva eszébe jutott egy csaknem 40 éve megválaszolatlan matematikai kérdés bizonyítása, levezetése. Erdős Pál és Turán Pál 1936-os rejtvényének megoldása »véletlenül« neki jutott eszébe” − idézte fel Áder János, hozzátéve: ez a matematikai levezetés, ami egy kérdésből tételt alkotott, Szemerédi Endrét a tudományos közélet élvonalába emelte.

Neve a számelmélet, a kombinatorika világában hamarosan fogalommá vált, és a nagy elődökhöz felnőve ettől a pillanattól maga is a problémamegoldás mestere lett. A róla elnevezett fogalommal biztosította tudományos halhatatlanságát, a legnagyobbakhoz illően − mondta az államfő.

A matematikust méltatva Áder János úgy fogalmazott, hogy Szemerédi Endre karrierjéhez, a nemzetközi állásajánlatokhoz, a legjobb egyetemeken folytatott kutatáshoz, a saját és a társakkal publikált cikkeihez, a kortársak tiszteletteljes elismeréséhez a véletlennél sokkal több kellett. Szükség volt hozzá eltökéltségre, szorgalomra, teljesítményre és hitre, valamint a válaszok elszánt keresésére − fűzte hozzá.

„Ön matematikai értelemben bebizonyította, hogy a káosz feldarabolható rendezett részekre. Vagyis a legnagyobb bizonytalanságban is mindig van valamennyi bizonyosság. A matematika ott van mindenütt. A természetben és a társadalmi kapcsolatokban” − fogalmazott a köztársasági elnök, aki Szemerédi Endrét a matematika szupersztárjának, példaképnek, iskolateremtő tudósnak nevezte.

Gratulálunk!

Forrás: MTI

Örök Mohács – Szövegek és értelmezések címmel jelent meg a Rekonstrukció és Emlékezet sorozat legújabb kötete

Az ELKH-hoz tartozó Bölcsészettudományi Kutatóközpont újabb taggal bővítette a Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet című sorozatát. A kötet B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztésében korabeli forrásokon és az azóta eltelt időszak forrásain keresztül mutatja be az 1526. augusztus 29-én megvívott csatát, az ahhoz vezető időszakot és a történelmi ütközetet követő eseményeket.

„»Mohács« örök. Viszonyítási pontja, örök keserve, örök »gombóca« minden magyarnak, akit érdekel a múltja” – írja Fodor Pál, a BTK főigazgatója a kötet előszavában. A korrajz mellett a szerzők arra is vállalkoznak, hogy megmutassák: tulajdonképpen mi is veszett Mohácsnál.

Than Mór: A mohácsi csata

A kötet alapjául szolgáló források jelentős része most először olvasható magyarul. A szerzők igyekeztek az újabb szövegek mellett a szakma által már korábbról ismert források magyar fordításait is beépíteni a korpuszba. A Mohács-projekthez csatlakozó fordítógárdának köszönhetően angol, német, francia, olasz, cseh, török és latin szövegeket tárnak első ízben magyarul (vagy a korábbiaknál jobb fordításban) az olvasó elé.

A kötet minden eddigi szöveggyűjteménynél teljesebb, ezáltal élesebb képet mutat mind az egykori történésekről, mind az utókor emlékezetének folyamatos átalakulásról, ami időről időre kihatott a történeti kutatásokra és e sorsfordító esemény értékelésére is.

A kötet három tematikus egységbe gyűjti a kiadott szövegeket. Az első részben az 1526-os év eseményeit követhetjük nyomon. A második részben a változatos műfajú emlékezetkultúra kerül új megvilágításba, melyben minden eddiginél részletesebb formában bomlik ki, hogy ki mire emlékezik Mohács kapcsán, mit tart fontosnak kiemelni vagy éppen elhallgatni. Nagyon tanulságosnak ígérkezik az irodalomnak, a politikának és a kultusznak Mohácshoz való, nem éppen problémamentes viszonyát kronologikus rendben látni. A harmadik, nagyobb egységben a Mohácsra vonatkozó szövegek egy-egy téma köré rendeződve (a csata helyszíne, a magyar haditerv, a király halála stb.) mutatják be a másfél évszázados tudományos diskurzust és a hozzá szorosan kapcsolódó mitológiát.

Székely Bertalan: A mohácsi csata

A szöveggyűjtemény igazi csemegékkel is szolgál. Először szerepel nyomtatásban (magyar nyelven) például Szulejmán levele a velencei dózséhoz, egy álomszerű haditerv Szapolyai János ellen, Caspar Ursinus Velius mohácsi csatáról szóló töredéke, egy részlet Wolfgang Lazius történeti munkájából, valamint a Habsburg-ház dicsőségtükre. Új fordításban (és új tárgyi jegyzetekkel) olvasható a hadjáratban részt vevő oszmán vezírek, államférfiak, szandzsákbégek, udvari zsoldosok, janicsárok fegyver- és hadianyaglistája, valamint a rendkívüli jelentőségű 1526. évi török hadinapló. Remek adalékokkal szolgálnak továbbá a magyarul először kézbe vehető izgalmas és naprakész olasz kémjelentések, a modern populáris kultúrát megelőlegező német hírlapok, a történészi elfogulatlanság és a mítoszok között egyensúlyozó cseh, illetve latin krónikák, valamint angol és francia levelek is.

Társadalom- és adattudományi újdonságok a KRTK adatbankban

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont[1] (KRTK) Adatbankja harmadik alkalommal hozta létre a társadalomtudományi relevanciájú államigazgatási nyilvántartásokat felölelő kutatási adatbázisát, az Admin3-at. Így ismét lehetőség nyílt arra, hogy független, etikus és szakszerű, adminisztratív adatokon nyugvó tudományos kutatások születhessenek a magyar társadalomról. Ezzel együtt lehetővé vált a korábbi adatösszekötési hullámok széles körű tudományos felhasználása.

A kelet-közép-európai térségben először a KRTK Adatbank hozott létre kifejezetten államigazgatási nyilvántartások tartalmát egyesítő, kutatási célú adatbázist. Az adatbázis társadalomtudományi jelentősége óriási, hiszen a legkülönfélébb nyilvántartások tartalmát öleli fel, így egyszerre kutatható benne szinte minden téma, amely adminisztratív adatok alapján vizsgálható. Az adatbázist tudományos körültekintéssel, közösen tisztítják az Adatbank munkatársai és a nyilvántartásokat régóta használó kutatók.

A KRTK kutatói hosszú ideje dolgoznak fontos szakpolitikai kérdések adatalapú vizsgálatán. Jelenleg az egészségtudomány, az egészségpolitika, a regionális tudományok, a munkagazdaságtan, a vállalatkutatás, a migrációkutatás, az oktatáskutatás, az agronómia és a szociálpolitika területén zajlanak kutatások az adatbázis segítségével. A fogyatékkal élők munkavállalásával, a nyugdíj egészségügyi kiadásokra gyakorolt hatásával és a munkanélküli-járadék változtatásaival kapcsolatban nemzetközi szempontból is fontos eredmények születtek. Az alábbi ábrán egy Adminalapú kutatás, a börtönviseltek munkaerőpiaci helyzetét feltáró kutatás főbb eredményei láthatók.

A fogvatartottak foglalkoztatási és bérpályája

Forrás: Admin2 adatbázis, ahol közel 40 000 olyan személy munkaerőpiaci pályája követhető, aki legalább egyszer volt börtönben 2003–2011-ben. Forrás: Keresleti korlátok a börtönből szabadultak reintegrációjában (Boza István – Csáki Anikó –  Ilyés Virág – Köllő János – Kőműves Zsófia – Márk Lili – Mészáros Mercedes). Megjelenés alatt.

A legfrissebb hazai relevanciájú eredmények az iskolaköteles korhatár leszállításának következményeiről, a 10. osztályosok kompetenciaeredményeinek későbbi munkaerőpiaci hatásairól és a szakképzési reform eredményességéről számolnak be.

Az következő ábrákon a 10. osztályosok kompetenciaeredményeinek a 25 éves kori keresetekre kifejtett hatása látható. Az Admin3 alapú kutatás szerint a jobb kompetencia-teszteredményt elérő tanulóknak magasabb lett a felnőttkori keresete, és kisebb valószínűséggel lettek munkanélküliek.

A 2008-as 10. évfolyamosok teszteredményeinek összefüggése a 2017. októberi keresettel és  munkanélküliségi eséllyel a teszteredmények alapján kialakított 20 csoportban:

Kereset (log)

Matematika

Matematika

 

Szövegértés

Munkanélküliség

Matematika

Matematika

 

Szövegértés

Szövegértés

A tesztpontszám szerinti 20 csoportra számított átlagok

Forrás: Admin3 adatbázis. Szövegértési és matematikai kompetencia hatása a keresetre és foglalkoztatási esélyekre (Hermann Zoltán, Horn Dániel, Köllő János, Sebők Anna, Semjén András & Varga Júlia). In: Fazekas K., Csillag M., Hermann Z. , Scharle Á. (szerk). Munkaerőpiaci Tükör 2018., 45-53. / THE IMPACT OF READING AND MATHEMATICS TEST RESULTS ON FUTURE EARNINGS AND EMPLOYMENT, in: Fazekas K., Csillag M., Hermann Z. , Scharle Á. (eds.). The Hungarian Labour Market – Review and Analysis, 2019. 45-52.

Admin

Az Adminban szereplő nyilvántartások tartalma egyéni szinten, anonim módon van összekötve. Ez azt jelenti, hogy 5 millió embert 15 éven keresztül havi bontásban lehet követni anélkül, hogy személyazonosságuk közvetlenül megállapítható lenne. Az adatbázisban egyszerre szerepelnek az iskolai, tanulmányi adatok és a kompetenciateszt eredménye. Később idősebbként látjuk a mintákat a munkaerőpiacon, és jellemezni tudjuk a munkaköröket, a foglalkozásokat, a kollégák körét, a munkabéreket. Kiderül, mikor mennek táppénzre, mikor lépnek ki egy munkahelyről, vagy éppen mikor mennek nyugdíjba. Képet kaphatunk arról is, hogy aki éppen nem dolgozik, kap-e valamilyen jóléti transzfert, regisztrálták-e munkanélküliként. Mindemellett rendelkezünk adatokkal az egészségi állapotra vonatkozóan is.

Az egyéni adatok védelme

Az adatok összekapcsolása egy minden nyilvántartó számára ismeretlen, rejtett hash-algoritmus segítségével történik. A hash-eljárás arra szolgál, hogy az adatforrást jelentő nyilvántartásokban szereplő egyéni azonosítókat (például ilyen a TAJ-szám) eltorzítsa. Így az adott egyénhez kapcsolódó, különféle regiszterekből származó információkat egyértelműen egymáshoz lehet rendelni, ugyanakkor az adatokat nem lehet azonosító alapján konkrét személyekhez kötni.

A felfedési kockázat további csökkentése érdekében az összekötést végző szerv (Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) anonimizál is. Ennek során a különlegesnek számító, kritikusan alacsony számú eseteket tartalmazó kategóriákat (pl. különböző betegségek kódjait, iskolai végzettségeket) összevonja. Emellett az egyéni adatok védelme érdekében a KRTK Adatbank csupán biztonságos és zárt szerverkörnyezetben engedi kutatni az Admin adatbázis-gyűjteményt, kizárólag tudományos intézet által megbízott vagy megfelelő és ellenőrizhető tudományos célkitűzéssel rendelkező kutatók és szakdolgozók számára.

Az egyéni adatok szakszerű védelme és a tudományetikai kritériumok közösen nyújtanak védelmet a felfedési kockázat ellen. Ezzel szemben a piaci térben kétségesebb az egyéni adatok korrekt és etikus felhasználása, hiszen ott a tudományos működésből adódó ellenőrzési garanciák nem biztosíthatók.

Az ellenőrizhető adathasználatra különös figyelmet fordító, tudományterületeken átívelő, független, adatalapú társadalomkutatási gyakorlat szükséges a szakpolitikák kidolgozásához, jól működő tudományos és államigazgatási szféra kialakításához, valamint az élet összes területére alkalmazható adatetikai irányelvek kidolgozásához.

KRTK Adatbank

Az idén 15 éves a KRTK Adatbank, amely az empirikus társadalomtudományi kutatások tudományos infrastruktúrája kialakításának éllovasa Magyarországon. Ennek során ötféle fő empirikus tevékenységet végez. Egyfelől előállítja a már korábban részletesen bemutatott nagyméretű, embereket és vállalatokat hosszú időn keresztül követő, adminisztratív alapú adatbázisokat.

Másodszor beszerzi és kutatásra alkalmas állapotba hozza (például harmonizálja, idősorosítja, tisztítja) a legfontosabb lakossági és vállalati adatfelvételeket. Harmadik feladataként 6 éve fejleszti és menedzseli a KRTK összes kutatója és szerzőtársa számára elérhető KSH-KRTK kutatószobát. Mindezeken túl nyitott kísérleti labort is üzemeltet, mellyel társadalomtudományi kísérletek lebonyolítását teszi lehetővé a kutatók számára. Az Adatbank továbbá gyakornoki helyként szolgál, kurzusok tartásával vesz részt az egyetemi oktatásban, valamint számos adatbázisát teszi elérhetővé szakdolgozók és doktoranduszok számára.

Az Adatbank kiemelt jelentőségét jelzi, hogy a KRTK eddigi 5 Lendület csoportjának mindegyike használta az infrastruktúrát. Az adatokra építve 580 publikáció (szakdolgozat, disszertáció, hazai és nemzetközi tanulmány) született. Számos szakpolitikai hazai és külföldi hatásvizsgálat készült az Adatbank adatai alapján, többek között olyan programokban, mint az ERC, a H2020, a Lendület, a Kiválósági Együttműködési Program vagy az OTKA. A KRTK Adatbank szolgáltatásait és adatbázisait szinte teljes körűen és ingyenesen vehetik igénybe a kutatók.

A részletes információk a KRTK Adatbank honlapján érhetők el.

Az Adminról az alábbi cikkben lehet részletesen olvasni.

 

[1] Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

Az EU rendkívüli forrásokat biztosít a SZTAKI vezette nemzetközi COVID-projektre

A SZTAKI vezetésével 21 tagú EU-s projekt indul, melynek célja az európai gyártórendszerek és beszállítói láncok rugalmasabbá tétele, illetve az átállás megkönnyítése orvosi eszközökre, ha ezt egy világjárvány vagy akár a COVID-19 további hullámai szükségessé teszik.

Az ELKH tagintézménye, a SZTAKI „CO-VERSATILE” elnevezésű pályázata nyert az Európai Unió Horizon 2020-as keretprogramban a COVID elleni küzdelemre kiírt rendkívüli felhívásán. Az EU még májusban öt altémában hirdetett meg pályázati lehetőséget, végül összesen 23 projekt kapott támogatást a 454 benyújtott kezdeményezésből. A téma sürgőssége miatt mindössze egyetlen hónap állt rendelkezésre az előkészítésre és konzorciumépítésre, az eredményeket is soron kívül hirdették ki.

A CO-VERSATILE projekt célja az európai gyártóipar alkalmazkodási képességének, rugalmasságának növelése, kifejezetten a létfontosságú orvosi eszközökre és védőfelszerelésekre összpontosítva. Az eredmények elősegíthetik, hogy világjárvány esetén Európa felkészült legyen, és gyorsan tudjon reagálni a hirtelen megjelenő igényekre.

A projekt vezetője dr. Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese. A SZTAKI koordinálásával a CO-VERSATILE kutatás-fejlesztési projektben olyan digitális környezetet és folyamatokat alakítunk ki a partnerek segítségével, amivel rugalmasan, akár 48 óra alatt átállíthatók, átcsoportosíthatók – az egyébként más termékeket előállító – gyártási kapacitások, ha rendkívül nagy mennyiségű orvosi berendezésre, védőeszközre lenne szükség. További cél, hogy olyan, úgynevezett Digitális Technopole jöjjön létre, amivel nemcsak kiszolgálhatók a sürgős igények, hanem az ott alkalmazott fejlesztéseket, megoldásokat Európa-szerte is át tudják venni más gyártók.

A 24 hónapos futamidejű nemzetközi projektre 5,4 millió euró támogatást ítélt meg az EU. A projektet a SZTAKI koordinálja – ilyen szerepet a COVID-19 elleni küzdelemben egyedüliként Magyarország kapott az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott tagországok (EU13) közül. A 21 résztvevős konzorciumnak tagja többek között a német Fraunhofer IGD (Institute for Computer Graphics Research) és IML (Institute for Material Flow and Logistics) kutatóközpont, az EIT Manufacturing, illetve a Leibniz Universität és a University of Westminster, valamint több európai gyártó és digitális innovációs központ.

A SZTAKI a koordináció mellett felhőalapú megoldásokkal, valamint szimulációs modellek kidolgozásával és adaptálásával járul hozzá a Digitális Technopole kialakításához. Így a COVID elleni küzdelemben az intézet nemcsak a hazai tudományos közösség és a víruskutató csapatok számára biztosít K+F hátteret, informatikai szakértelmet és erőforrásokat, hanem az európai ipari szektor számára is.

Fontos hazai tagja még a konzorciumnak az Innomine, amely digitális innovációs központként a terület különböző szereplőit – többek között a beszállítókat, az egyetemeket és kutatóintézeteket, a kis- és középvállalatokat és a befektetőket – fogja össze, hogy előmozdítsa a digitális ökorendszer további fejlődését és erősödését. Az Innomine egyik fő feladata a kifejlesztett megoldások piaci népszerűsítése és elterjesztése lesz, ennek keretében többek között egy egész Európára kiterjedő networking eseményt (matchaton) fog szervezni.

További információk:

Sajtókapcsolat:

Laza Bálint
laza.balint@sztaki.hu