Hogyan jelenhetnek meg egy tóban új halfajok nagy távolságokat átívelve?

Lovas-Kiss Ádám és Lukács Balázs András, valamint a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tagjainak egy vezető interdiszciplináris folyóiratban (PNAS) frissen megjelent cikke rávilágít arra, hogy miként jelenhetnek meg halak emberi beavatkozás nélkül például egy más vizektől elszigetelt, frissen kiásott kerti tóban. A magyar ökológusok rámutattak arra, hogy a vízimadarak által elfogyasztott halikrák egy része képes lehet túlélni a tápcsatornán át vezető utat, és egy eredetétől távoli vízben kikelni.

Mindenki hallott már arról a jelenségről, hogy átmeneti, látszólag egyéb víztestektől elszigetelt vizekben (pl. kerti tó, frissen kiásott mesterséges tó, belvizek, stb.) rövid időn belül, emberi beavatkozás hiányában is halak jelennek meg. Nyilvánvaló tehát, hogy a halak terjedését segíti valami egy eddig ismeretlen folyamat által. Ennek legvalószínűsíthetőbb természetes formája az egyéb állatfajok általi terjesztés, méghozzá olyan fajok által, amelyek gyakran mozognak különböző víztestek között, és rövid időn belül nagy távolságok megtételére képesek. Érthető tehát, hogy miért a vízimadarak voltak az „első számú gyanúsítottjai” a halak víztestek közötti terjesztésének. Korábbi kutatások a madarak lábára tapadt ragacsos ikrák átszállítását tekintették a halak legvalószínűbb víztestek közötti szállítási módjának, és bár több kutatás tömérdek madár lábára ragadt sár és egyéb anyagok vizsgálatát végezte el, halikrákat mindössze egy-két alkalommal találtak. Ugyanakkor az utóbbi évtized kutatásai rávilágítottak arra, hogy a madarak nem csak a tollaikon és lábukon szállíthatnak élőlényeket. Recens vizsgálatok kimutatták, hogy állatok és növények ellenálló szaporodó képletei (pl. magok, peték, kitartó képletek), ha a madarak elfogyasztják, nagy valószínűséggel és sokszor nagyon nagy számban, életképesen kerülnek kiürítésre hosszú órákkal később, estlegesen nagyobb távolságokra az elfogyasztás helyszínétől.

elkh

Felmerül tehát a kérdés, hogy a halak puha, kocsonyás ikrái képesek-e túlélni a madarak tápcsatornáján keresztüli utat, és képesek-e terjedni víztestek között e módon.

A vízimadarak előszeretettel és óriási mennyiségben fogyasztanak halikrát, amikor ez elérhető. Az Ökológiai Kutatóközpont csoportja ezt a kérdést vizsgálta: a kísérlet során megtermékenyített ponty- és ezüstkárászikrákat etettek fogságban nevelt tőkés récékkel. A pontyot és az ezüstkárászt a világon sokfelé gyors ütemben terjedő, invazív fajként tartjuk számon, amelynek természetes terjedése gyakran megfigyelhető jelenség. A kísérletet végző kutatók minden kacsával 500 ezüstkárász- és 500 pontyikrát etettek meg. A nyolcból hat madárnál találtak épségben átjutott ikrákat az ürülékben, viszont összességében az elfogyasztott ikrák csupán 0,2%-a jutott át épségben a kacsákon. Az átjutott 18 ikra közül 12 tartalmazott életképes embriót, és egy ponty, valamint két ezüstkárász ikra kelt ki a keltetés során. Az átjutott, de ki nem kelt ikrák gombafertőzés miatt pusztultak el, amelyet a kutatók a szuboptimális keltetési körülményekkel magyaráznak. A halak inváziós képessége miatt fontos megjegyezni, hogy pusztán egyetlen ezüstkárász képes egy új populáció megalapítására (egyéb pontyfélék jelenlétében), aszexuális szaporodási képességüknek (spontán ginogenezis) köszönhetően. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a madarak általi, tápcsatornán belüli (endozoochór) terjesztése fontos szerepet játszhat a halak nagyobb távolságokban történő terjedésében.

Jelentős többletforrás az ELKH számára – történelmi lehetőség előtt a magyar tudomány

Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszter és Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke közös sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentést tettek az ELKH fejlesztésére szánt jelentős mértékű többletforrásról. A többletforrások megoszlása: idén a második félévben egyszeri 11 milliárd forint, 2021-től beépülő jelleggel évi plusz 22 milliárd forint, továbbá összesen 36,5 milliárd forint infrastrukturális beruházásokra.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat feladata és célkitűzése, hogy a kutatói szabadság erősítése mellett biztosítsa az államilag finanszírozott átláthatóbb, hatékonyabb és eredményesebb működését, a kiválósági szempontok szem előtt tartásával. A kutatóhálózat finanszírozására jelenleg összesen rendelkezésre álló évi 22 milliárd forint kiegészítése évi 22 milliárd forint beépülő többletforrással 2021-től, továbbá a 36,5 milliárd forint többletforrás az infrastrukturális beruházásokra jó alapot biztosít a hálózat fejlesztéséhez, a hatékonyságának és az eredményességének növeléséhez kapcsolódó célkitűzések támogatására.

A fejlesztések három fontos cél érdekében valósulnak meg. Az első a kiválóságra épülő kutatói életpályamodell kialakítása, amely a kutatói bérek rendezése mellett segít megtartani és bevonzani a tehetséges kutatókat, illetve támogatja a kutatói utánpótlást. A második egy három pillérre épülő új, belső finanszírozási modell bevezetése, amelynek keretében a kutatási tevékenységekre, a közcélú kutatási szolgáltatásokra és a működésre célzottan nyújtott források elosztása az intézményvezetőkkel közösen meghatározott feladatok és az elért teljesítmény figyelembevételével történik, az eddigi statikus, bázisalapú elosztás helyett. A harmadik elem az együttműködés kiszélesítése és erősítése hazai és nemzetközi egyetemi és ipari partnerekkel, amely növeli a kutatásfinanszírozás terén a külső források bevonását, valamint támogatja a létrejövő szellemi alkotások eredményesebb társadalmi és gazdasági hasznosulását.

Négy ELKH-s kutató nyert az idei Lendület pályázaton

Az ELKH négy kutatójának pályázata is nyert a Lendület program 2020. évi pályázatán. Velük együtt kilenccel bővül a Lendület program kutatócsoportjainak száma a 2020−2025 közötti időszakban, amelyek összesen 360 millió forint támogatásban részesülnek az első kutatási évben.

Az idei pályázati felhívásra 106 érvényes pályamunka érkezett az önálló kutatói pályát kezdőknek szóló Lendület I., és az önálló kutatói pályát folytatók számára meghirdetett Lendület II. kategóriában. A zsűri kilenc pályázó projektjét hirdette ki nyertesként, akik közül négy az ELKH-hoz tartozó intézményben dolgozik.

Babai Dániel etnoökológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa a természet- és társadalomtudományok képviselőit fogja össze annak érdekében, hogy megvizsgálják napjaink közép- és kelet-európai vidéki társadalmait, az ott élő emberek természeti környezethez fűződő sokszínű kapcsolatát, hagyományos ökológiai tudását. Céljuk, hogy a helyi közösségekkel együtt gondolkodva, a helyi ökológiai tudást és a tudományos megismerés eredményeit egyesítve alakítsanak ki olyan tájhasználati formákat, amelyek segíthetik a lokális közösség és a természeti környezet fenntartható, az ökológiai, társadalmi, politikai változások hatásaira is megfelelő módon reagáló komplex társadalmi-ökológiai rendszereinek kialakítását.

Csikvári Péter matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense napjaink egyik legizgalmasabb tudományos témájával, a hálózatokkal foglalkozik. Kutatócsoportjának célja fejleszteni azt a matematikai eszköztárat, amellyel nagy hálózatokat, matematikai nyelven gráfokat, kvantitatív módon lehet megérteni. Ehhez a matematika, a statisztikus fizika és a számítógép-tudomány több területének ismereteit szeretnék közös kontextusba helyezni, kihasználva a statisztikus fizikusok intuícióját, a számítógép-tudomány algoritmikus szemléletét és a matematika precíz fogalomalkotását.

Hillier Dániel neurobiológus, a Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Pszichológiai Intézete tudományos munkatársa pályázatának céljaként tűzte ki, hogy feltárja kérgi és szubkortikális területek, valamint azokon belül egyes sejttípusok szerepét binokuláris információfeldolgozási funkciókban normál és indukáltan tompalátó állatokban. Kutatócsoportja macska agyában fogja a legmodernebb, genetikailag célzott sejtáramkör-hozzáférési stratégiákat használni. Ezek lehetővé teszik a binokuláris integráció okozati és sejttípus-specifikus tesztelését és helyreállítását indukált tompalátás betegségmodelljében.

Maróti Gergely biológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa olyan kutatást tervez, amelyet a szennyvíztisztításhoz kapcsolt biohidrogén termelésében lehet majd hasznosítani. Minden mikroorganizmus közösségben él, amelynek összetétele és komplexitása nagy változatosságot mutat. A kutatók az utóbbi évtizedekben részlegesen megismerték számos modellmikroba működését, azonban a legtöbb esetben a kutatások nem a vizsgált organizmusok természetes közegében történtek, hanem definiált, leegyszerűsített laboratóriumi rendszerekben. Bár néhány alapvető mikrobiális interakcióról molekuláris szintű információkkal is rendelkeznek a tudósok, a részletesen tanulmányozott rendszereknek még így is számos aspektusa vár felfedezésre (pl. további együtt élő organizmusok befolyásoló hatása vagy a fajok közötti információáramlás pontos útja és közvetítő elemei). Maróti Gergely specifikus célja az extracelluláris, fajok közötti elektrontranszfer (EET) jelentőségének vizsgálata összetett mikrobiális rendszerekben.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg fiatal kutatók számára a Lendület kiválósági programot. A fő cél a kutatóintézetekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület program a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul, ennek megfelelően célja, hogy a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosítson forrást. Az elmúlt tíz évben összesen 180 lendületes kutatócsoport alakult, ez kiegészült az idei kilenccel.

2019 augusztusától a Lendület program finanszírozási forrásait az ELKH Titkársága biztosítja. A program sikeres lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az ELKH Titkársága a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben végzi. Az ELKH Titkársága a várható költségvetési többletforrásból további kutatói kiválóságot előmozdító pályázatokat is kíván finanszírozni a jövőben.

A 2020. évi Lendület pályázatról, illetve a nyertesekről további információk az alábbi weboldalon olvashatók.

Forrás: mta.hu

Magyar kutatók a világon elsőként azonosítottak két kolinerg idegsejttípust a bazális előagyban

A felfedezésre épülő további kísérletek dönthetik el, hogy érdemes-e a két típus szelektív befolyásolására irányuló klinikai kutatásokat tervezni, amelyek áttörést jelenthetnek pl. az Alzheimer-kór kezelésében is.

A magasabb rendű, kognitív funkciókat is ellátó, igen széles időskálán lezajló folyamatokat szabályozó kolinerg idegsejteknek két markánsan elkülönülő típusát tárta fel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Lendület Rendszer-neurobiológia kutatócsoportja, Hangya Balázs irányításával.

A most azonosított két kolinerg sejttípus nem rendelhető egyértelműen a gyors vagy a lassú folyamatokhoz, mindkét típus nagyon eltérő sebességű változások létrehozására lehet képes. Ez arra utal, hogy a számos kérgi folyamat precíz szabályozásáért a kétféle sejttípusnak a bazális előagy különböző területein talált eltérő aránya lehet a felelős. Ez magyarázhatja azt is, hogy miért majdnem kizárólag az egyik típus van jelen a Broca-féle diagonális köteg területén, amely a homloklebeny befolyásolása révén valószínűleg a figyelmi folyamatok egyik fő szabályozója.

A további kísérletek célja azt megválaszolni, hogyan vesz részt a két kolinerg sejttípus a tanulás, a figyelem és a döntéshozás szabályozásában egészséges, illetve kóros állapotú egerekben. Ezek a kísérletek dönthetik el, érdemes-e a két típus szelektív befolyásolására irányuló klinikai kutatásokat tervezni, melyek áttörést jelenthetnek pl. az Alzheimer-kór kezelésében is.

A munka az idegtudományok legnagyobb presztízsű folyóiratában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

Laszlovszky et al. ‘Distinct synchronization, cortical coupling and behavioral function of two basal forebrain cholinergic neuron types’,

Nature Neuroscience on 22 June 2020 DOI 10.1038/s41593-020-0648-0

URL: https://www.nature.com/articles/s41593-020-0648-0

Kapcsolat: Dr. Hangya Balázs, hangya.balazs[kukac]koki.hu

Új stratégiai fejlesztési tervet fogadott el a CERN

A legmodernebb technológiai megoldásokat és a legújabb tudományos eredményeket alkalmazó nagyenergiás fizikai kutatások világlaboratóriuma, a genfi székhelyű CERN, újabb mérföldkőhöz érkezett: a 23 tagállam, köztük Magyarország képviselőiből álló CERN Council 2020. június 19-én hivatalosan elfogadta az intézet és a tudományterület további működését nagymértékben meghatározó Európai Stratégiai Terv megújított változatát (European Strategy Plan for Particle Physics Update).

A most elfogadott stratégia azért is kiemelten fontos, mert ez fogja meghatározni a következő évtized fő fejlesztési irányait. A dokumentum kiemeli a gyorsítóknál, a detektoroknál és az adatfeldolgozó rendszereknél alkalmazott technikai megoldások továbbfejlesztésének fontosságát, mert csak így biztosítható, hogy a jelenleg használt Nagy Hadronütköztető (LHC) utódját 10-20 év múlva meg tudjuk építeni, s felfedezhessük a Higgs-bozonnál is nehezebb, újabb elemi részecskéket. A gyorsító által elért részecskeenergiák ugrásszerű megnöveléséhez forradalmi újításokat kell létrehozni és bevezetni az előttünk álló évtizedben. Ameddig ez megvalósul, a most felújított, és 2021 elejétől újra működő LHC berendezéseivel vizsgáljuk tovább a természet elemi szerkezetét és építőköveit.

Magyarországról közel 100 kutató, mérnök és informatikus vesz részt folyamatosan a CERN-ben folyó felfedező és fejlesztő tevékenységben. Az új Stratégiai Terv megvalósítása során nagy lehetőségek nyílnak meg a hazai kutatóhelyek előtt, hogy egyes világszínvonalú projektekhez itthon is hozzá tudjunk járulni, innen segítve a CERN és a világközösség tudományos missziójának végrehajtását. Az elmúlt időszakban kiváló példa volt erre a Wigner Adatközpont, amely óriási számítógépes kapacitás üzemeltetésével segítette a CERN-ben folyó adatelemzési munkát, azóta pedig a magyar kutatói közösség egyik kiemelt kiszolgálójává vált (ld. Akadémiai Felhő). Jelenleg új típusú gyorsító eljárásokon (lézer-plazma gyorsító), detektor megoldásokon (speciális szilikon-pixel érzékelők), és forradalmi információ technológiai módszerek bevezetésén (mesterséges intelligencia és gépi tanulás alkalmazása az adatelemzésben) dolgoznak a hazai kutatók. Ezek a tevékenységek nem csak az elméleti kutatások, de számos egyéb terület fejlődése miatt is kiemelt fontossággal bírnak, mint az orvostudomány, információtechnológia, AI-alkalmazások, hiszen ezek azok a területek, amik már eddig is rengeteget profitáltak a részecskefizikai kutatások eredményeiből, és innovatív megoldásaiból.

Az új stratégiai tervbe illeszkedő kutató és fejlesztő tevékenységeket befogadó laboratóriumok kialakítása, átalakítása folyamatban van, a felkészülés fő központja a Wigner Fizikai Kutatóközpont. Az itthoni kutatások sikeres végrehajtásához és a CERN-ben való aktív jelenlét biztosításához az ITM, az NKFIH és az újonnan alakult ELKH nyújt hathatós támogatást.

A CERN sajtóközleménye az alábbi linken érhető el angol és francia nyelven: cern.ch

Forrás: wigner.hu

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csatlakozott a HRDA-hoz

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága 2020. május 21-én csatlakozott a kutatási adatok kezelését támogató globális Research Data Alliance (RDA) Európai tagozatának magyarországi szervezetéhez, a HRDA-hoz.

A HRDA legfőbb célkitűzése, hogy támogassa és fejlessze a kutatásiadat-kezeléssel foglalkozó magyar közösséget. Ennek keretében tanácsadást nyújt a tudományos adatok egységesítésével, illetve azok hazai, valamint nemzetközi megosztásával kapcsolatban. Az RDA küldetése, hogy támogassa a kutatókat abban, hogy adataikat iparágakon, szakterületeken és országokon átívelően megoszthassák, amellyel kibővülnek a jelentős társadalmi kihívásokra adható válaszok lehetőségei. Az RDA megalapította a Research Data Alliance Foundation nonprofit alapítványát, amely jogi képviseletet nyújt a kutatásiadat-kezeléssel foglalkozó közösségnek. Az alapítvány célkitűzése, hogy az adatkezelésben támogassa a FAIR alapelvek érvényesülését, és segítse az európai uniós pályázatokon való sikeres részvételt.

A HRDA céljai megegyeznek az ELKH Titkárságának törekvéseivel, amelyek között kiemelt szerepet tölt be a hazai kutatásiadat-infrastruktúra kiépítésének előmozdítása és szakmai támogatása, a kutatásiadat-kezelés fejlesztése, valamint jó gyakorlatainak elterjesztése Magyarországon. Az együttműködés segíti az ELKH-t abban, hogy növelhesse a kutatóhelyek külsőforrás-bevonó képességét, ösztönözhesse a nemzetközi együttműködéseket, és fokozhassa az európai uniós projektekben való részvételt.

Új utat nyit a koronavírus elleni védekezésben az SZBK-ban fejlesztett mesterséges intelligencia segítségével felfedezett receptor

Horváth Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének igazgatója, a Biomag Kutatócsoport vezetője és kutatócsoportja kollaborációs partnereivel, a Bristoli Egyetem kutatóprofesszoraival, Peter Cullennel és Yohei Yamauchival közösen kimutatták, hogy az influenzával kapcsolatban folytatott kutatásaik során felfedezett, eddig ismeretlen szereplőn – a gazdasejt felszínén található neuropilin-1 (NRP1) receptoron – keresztül a SARS-CoV-2 koronavírus be tud jutni a gazdasejtbe.

A világon számos kutatólabor dolgozik azon, hogy a koronavírus (COVID-19) fertőzés folyamatát megismerve elősegítse a hatékony kezelés kifejlesztését. A kutatóknak eddig az angiotenzin-konvertáz enzim 2-t (ACE2) sikerült azonosítani, amelyen keresztül a vírus képes a sejtbejutásra. Az SZBK mesterségesintelligencia-modellje alapján végzett kutatási eredmények azt mutatják, hogy az NRP1, a már jól ismert ACE2 mellett, a COVID-19 elleni terápia új, második célpontja lehet.

A neuropilin-1 (NRP1) a gazdasejt felszínén megtalálható receptor, amelyhez a SARS-CoV-2 vírus kötődni képes az S (Spike) elnevezésű fehérjén keresztül. Ebből az S fehérjéből enzimatikus hasítással képződik S1 fehérje, amely egyik végén, az úgynevezett C-terminális végen, rendelkezik egy speciális mintázattal, a ‘C-end rule’-lal (CendR). Ennek a régiónak a segítségével képes a vírus az NRP1-hez kapcsolódni, és bejutni a sejtbe. A fertőzött sejtek, szemben az egészséges sejtekkel, több sejtmaggal rendelkeznek.

Ennek a különbségnek a detektálásához és mennyiségi meghatározásához fejlesztett ki Horváth Péter és csapata egy, a világon egyedülállónak számító módszert, mely a mesterséges intelligencia legújabb irányán, az ún. mélytanuláson alapul, és amelynek segítségével nagyon pontos mikroszkópos analízist képesek végezni a kutatók.

Korábban az influenza kutatások kapcsán az NRP1 gén szűrésére is hasonló módszertant használt a szegedi kutatócsoport. Ennek az algoritmusnak a nucleAIzer nevet adták (www.nucleaizer.org). Az intelligens algoritmusoknak, hasonlóan pl. az önvezető autók irányításához, vagy a közösségi médiák intelligens képelemző algoritmusaihoz, hatalmas tanulóadatbázisokra van szüksége, amely a kutatócsoportnak korábban nem állt a rendelkezésére. Ezért egy olyan hibrid módszert alakítottak ki, mely során egy mélytanuló metódus mesterséges példákat generál, és ezek alapján tanít egy másik intelligens módszert. A módszert nemrég publikálták a rendszerbiológia legrangosabb folyóiratában, a Cell Systems-ben (https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2405471220301174).

Az algoritmus pontosságát jelzi, hogy alkalmazásával a szegedi Biomag Kutatócsoport az egyik legnagyobb világversenyen a legmagasabb pontszámot érte el.

A SZTAKI és a Wigner FK saját számítási felhőinek kapacitását ajánlotta fel a járvány elleni küzdelemhez

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) felajánlotta az MTA Cloud felhővel integrált saját számítási felhőjének többezer processzort és több terabájt memóriát tartalmazó kapacitását. A SZTAKI első körben csatlakoztatta gépeit a Folding@Home nemzetközi kutatási projekthez és közösségi számítási platformhoz, ahol már most olyan feladatokat végeznek, amelyek eredményei hozzájárulhatnak a járvány megállításához. A Wigner Adatközpont korábbi széles körű tapasztalataira építve ajánlotta fel, hogy információtechnológiai támogatást nyújt hazai víruskutatási és genom-szekvenálási projektekhez. Mindkét intézet várja a kutatók jelentkezését, akiknek kapacitásra van szükségük a koronavírushoz kapcsolódó projektjeikhez.

Az Energiatudományi Kutatóközpont laborjában készültek a díjnyertes diákok az innovációs versenyre

Az utánpótlás-nevelés jegyében az Energiatudományi Kutatóközpont Vékonyrétegfizika Laboratóriuma nyújtott hátteret és szakmai segítséget Halmos Zita és Viczián Anna középiskolás diákoknak, akik 3. helyezést értek el az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen biokerámia bevonattal ellátott 3D nyomtatott polimer implantátum-fejlesztésükkel.

Napjainkban a testbe beültetett implantátumok széles körben elterjedtek, a felhasználók nagy része azonban ezek elfertőződésének lehetőségét, és a tényt, hogy testidegen anyag van a szervezetében, problémának tartja.

A fiatalok pályamunkájának célja egy olyan csontimplantátum létrehozása volt, amelynek alapját egy 3D nyomtatással politejsavból (PLA) előállított váz képezi. A polimert az ifjú „kutatók” egy tojáshéjból készített hidroxiapatit (HAP) szuszpenzióval vonták be, ami az eddig ismertektől eltérően nem szintetikus, így jobb és gyorsabb csontosodást eredményez. A beültetett csontpótlék biopolimer anyag 8-12 hét alatt bomlásnak indul, és helyét a HAP szemcsékből keletkezett új csont veszi át. A kísérletek eredményeként megtalálták a legoptimálisabb bevonat paramétereit.

Halmos Zita és Viczián Anna a törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola és Középiskolában és a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthonban tanulnak. A kutatással kapcsolatos munkájukat Dr. Oláh Éva és Dr. Balázsi Katalin mentorálta, a Vékonyrétegfizika Laboratórium pedig a technikai hátteret biztosította a kutatáshoz.

Térképre kerül a Kárpát-medence társadalmának száz éve

A Nemzeti Összetartozás Évével kapcsolatban 280.717.000 Ft támogatást nyert az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. A teljes összeget a hálózathoz tartozó Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kapta meg a Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom című kötet interaktív, szabad hozzáférésű elektronikus változatának (e-MNA Társadalom) megalkotására.

A digitális honismereti atlasz területileg lefedi hazánk és a Kárpát-medence egészét, annak 17.660 települését, illetve a közvetlen − osztrák, cseh, lengyel, ukrán, moldovai, román, szerb, horvát, szlovén − szomszédságban található, összesen közel 40 ezer települést. Időbeli szempontból bemutatja a társadalom (népesség, települések, életkörülmények) jelenlegi és közelmúltbeli állapotát, valamint a Trianon óta eltelt évszázad (1920−2020) folyamatait, egyes térképek pedig a XVI. századig is visszanyúlnak.

Tematikailag a projekt három nagy részre tagolódik, amelyek a teljes társadalomföldrajzi vertikumot megjelenítik:

  1. Népesség: népesedési múlt, népességszám-népsűrűség, természetes népmozgások, vándorlás, népesség összetétele (nem, életkor, család, háztartás, etnikum, nyelv, vallás, iskolázottság, gazdasági aktivitás, foglalkozás, társadalmi tagozódás).
  2. Település: települési múlt, településállomány, városok, Budapest és régiója, vidéki térségek.
  3. Életkörülmények-életminőség: humán jellemzők, lakás-lakókörnyezet, települési környezet, települési infrastruktúra.

Térinformatikai megjelenítés: Az egyes témakörök bemutatása tér- és időbeli dimenzióban, adatállománytól függően, változó területi bontásban (megye, járás, település) történik. Ennek során jól követhető, hogy a társadalom szerkezetében, a társadalmi folyamatokban milyen változások, szétfejlődés zajlott le a korábban politikailag egységes Kárpát-medence trianoni szétdarabolása óta.

A kétnyelvű (magyar-angol) interaktív webportálon az alábbi megjelenítések lesznek elérhetők:

  • tetszőlegesen ráközelíthető alapkivágat a Kárpát-Pannon térségről;
  • alaptérkép domborzattal, magyar- és nemzetiségi nyelvű településfeliratokkal;
  • 200 társadalomföldrajzi térképi tematika, amelyek adott közelítési szinten egymásra hívhatók, kapcsolhatók, így a társadalomföldrajzi összefüggések vizsgálhatók;
  • alapadatok kiírása adatpontokban, településenként;
  • interaktív módon, szabadon választható statisztikai megjelenítési és szűrési módszerek, egyénileg állítható jelkulcs és színezés a tematikák kétharmadánál;
  • wms szerviz export lehetőség

Összességében a projekt eredményeként elkészülő online, interaktív térképészeti adatbázis egyedülállóan mutatja majd be a teljes Kárpát-medencei társadalom jelen állapotát, amelynek egységes, települési szintű bemutatása Trianon óta mindmáig példátlan és előzmények nélküli. A közel 18 ezer településből álló honi mozaik összerakása, majd ebből modern térinformatikai eszközökkel interaktív atlasz létrehozása mindeddig páratlan vállalkozás, határokon átívelő ambícióval.

A projekt megvalósításán a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban jelenleg 26 fős kutatói és projektmenedzsment-állomány, külső megbízással pedig további 16 kutató és lektor, valamint több külső szolgáltató cég dolgozik. Az adatállományok egységes feldolgozása mellett tartalomfejlesztés, a kapcsolódó szellemitulajdon-védelem jogi konstrukciójának megalkotása, valamint az informatikai háttér kiépítése zajlik. A projekt sajtónyilvános bemutatójára előreláthatóan 2020 vége és 2021 februárja között kerül sor Budapesten.