Fodor Pál új tudományos kötete a szigetvári Türbevárosról

Megjelent Fodor Pál – a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója – Turbék. Szulejmán Szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán–török forrásokban című új kötete. 

Szulejmán szultán Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen álló síremlékének tudományos rekonstrukciója. Készítette: Pap Norbert és Kitanics Máté

Szulejmán oszmán szultán 1566. április 29-én, 72 éves korában, nagybetegen indult el tizenharmadik hadjáratára azzal a céllal, hogy az oszmán birtokokat leginkább veszélyeztető három magyar „fővár” – Szigetvár, Eger és Gyula – közül minél többet elfoglaljon, és hogy egyszer s mindenkorra stabilizálja a védnökségét élvező Erdélyi Fejedelemséget. 

A szultán augusztus 9-én érkezett meg seregével Szigetvárra, díszes sátorvárosát a vártól keletre található szőlőhegyen verette fel. A siker ízét azonban ezúttal nem élhette meg, mert szeptember 7-én, néhány órával azelőtt elhunyt, hogy a török sereg Zrínyi Miklós, Szigetvár várkapitányának és maradék katonáinak hősi halálát követően elfoglalta a várat.  Szulejmán szigetvári sátorvárosának helyén, ott ahol az uralkodó holtteste 42 napig feküdt a földben, az 1570-es évek közepén emléktürbét (sírkápolnát) építettek a tiszteletére. Ezt követően újabb épületeket – mecsetet, derviskolostort, kaszárnyát, védőpalánkot – emeltek körülötte. Az egykori táborhelyből az oszmán világ egyik kedvelt kegy- és zarándokhelye lett.

Az oszmán-törökök kiverése után a kegyhely elpusztult, de a helyiek sokáig emlékeztek rá, és jószerivel csak a huszadik században felejtették el, hol is volt egykor. A „Türbeváros” létesítésének és működésének körülményeibe enged bepillantást Fodor Pál új kötete.

A kötet részletes bemutatója itt érhető el!

Stratégiai együttműködés a Széchenyi István Egyetem és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat között

Stratégiai együttműködési megállapodás aláírásáról döntött a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) rektora, Földesi Péter és kancellárja, Filep Bálint, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatója, Monostori László, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (ELKHT) nevében az ELKH Irányító Testületének elnöke, Maróth Miklós. A stratégiai partnerség számos kölcsönös előnnyel jár a felek számára. A kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai közötti együttműködés ösztönzése révén támogatja az alapkutatási eredmények minél szélesebb körű társadalmi és gazdasági hasznosulását.

A stratégiai együttműködés egyben modellként szolgál arra, hogy a nemzetközi eredménylistákon a legkiválóbb helyeken jegyzett egyetemek és az ELKH-intézethálózat között olyan dinamikus programtársulások, integrált kutatói együttműködések jöjjenek létre az országban, amelyek képesek bekapcsolódni és aktívan részt venni a nagy nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatokban, EU-s konzorciumokban.


A SZTAKI Ipar 4.0 laborja a SZE győri épületében

A kezdeményezés jól illeszkedik az ELKH kutatóhelyei, illetve kutatócsoportjai és a tudományegyetemek között jelenleg is zajló együttműködések sorába, amelyek többek között a felsőoktatásra, a közös kutatásokra és közös pályázatokra, illetve a kutatási infrastruktúra megosztásra terjednek ki. Az egyetemekkel kialakított stratégiai együttműködések hozzájárulnak a kutatói életpálya vonzóvá tételéhez, előmozdítják a kutatói utánpótlás biztosítását, javítják az egyetemek, illetve a kutatóhálózat intézményeinek nemzetközi láthatóságát, és ösztönzik az ipari partnerek bevonásával folyó kutatáshasznosítást és innovációs tevékenységet. 

A Széchenyi István Egyetem idén felkerült a Times Higher Education (THE) legfrissebb listájára, amely a világ egyetemeit az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél – köztük az intézmények gazdasági, illetve társadalmi hatása és felelősségvállalása – alapján rangsorolja. Az együttműködés révén az egyetem várhatóan tovább erősítheti pozícióját ebben és a többi nagy presztízsű egyetemminősítő rangsorban. Ez egyben jelentős segítséget nyújt az egyetem számára abban, hogy fokozza részvételét a hallgatói és kutatói tehetségvonzást nagyban támogató nemzetközi mobilitási programokban. Mindez hozzájárul az előkelő helyek elnyeréséhez az egyetemi rangsorokban, hiszen az értékelésnél az ott folyó oktatáson és a működés jó gyakorlatain túl az egyetem részvételével végzett kutatómunkát és innovációs tevékenységet, valamint a tudományos publikációk számát és kiválósági mutatóit is figyelembe veszik. A THE-rangsorban elért eredmények egyben azt is jelzik, hogy Győr és térsége olyan kiemelkedő riválisokkal szemben is képes megőrizni, sőt javítani a helyzetét az innovációs versenyben, mint Bécs, Pozsony és Wrocław.


dr. Paniti Imre, a SZTAKI tudományos munkatársa a győri egyetemi laborban

A SZTAKI és a SZE az egyetemen működő Járműipari Kutatóközpontban évek óta sikeresen dolgoznak együtt kiemelkedő fontosságú járműipari kutatások, illetve kiberfizikai gyártó- és logisztikai rendszerek terén. A kutatóintézet a felfedező kutatások eredményeivel járul hozzá a Győrben folyó, világviszonylatban is kimagasló színvonalú járműipari kutatásokhoz, és jelenlétével egyidejűleg támogatja a jellemzően régiós műszaki és természettudományos K+F+I tevékenységeket Az együttműködés egyik bázisa az MTA által alapított és a győri Széchenyi István Egyetemen létrehozott Járműtechnológiai Kutatások Kiválósági Központja (J3K), amelynek működését az elmúlt években az MTA, az Audi Hungaria, az egyetem és Győr városa közösen biztosította. Ezenfelül a SZTAKI-nak kialakított telephelye van a SZE győri épületében, ahol a két intézmény egy Ipar 4.0 mintarendszert működtet elsősorban robotikai irányultsággal. A kutatások hosszú távú stabilitását és eredményességét biztosítja az egyetemen futó Tématerületi Kiválósági Program is, amely a járműtechnológia és az ipar 4.0 mellett a Mosonmagyaróváron folyó precíziós növénytermesztési kutatásokat is beemelte a kulcsfontosságú tématerületek közé. Ugyancsak ezt a cél szolgálják a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) programfejlesztései is, amelyek a járműipar, az informatika és a távközlés területén valósítanak meg K+F projekteket. Ezek a térség KKV-inek innovációs képességét hivatottak növelni.

A kiemelt ösztöndíj-lehetőségek mellett a tehetséges hallgatók számára vonzerőt jelent, hogy az autonóm járművekkel, elektromos járműhajtással kapcsolatos győri kutatásokat és fejlesztéseket immáron a ZalaZONE Autóipari Tesztpályán is ki lehet próbálni. A tehetséggondozás fontos elemeként az Egyetem és a Tesztpálya speciális lehetőséget biztosít mindhárom egyetemi hallgatói versenycsapat (SZEnergy Team, Arrabona Racing Team, SZEngine – Formula Student Team) számára, hogy a világszintű versenyekre professzionális körülmények között készülhessenek. A felkészüléshez hathatós támogatást nyújtanak a Széchenyi István Egyetem és a SZTAKI kutatói is.

Az ELKHT Kiválósági Együttműködési Keretprogramja révén segít összehangolni az egyetemek kiemelt tématerületi kutatási projektjeit az ELKH stratégiai tudományos programjaival. A titkárság jelenleg egy olyan pályázattámogatási konstrukciót készít elő, amely akár önálló, akár konzorciumi keretek között növeli a sikeres indulás lehetőségét az EU innovációs pályázatain. A közös pályázati lehetőségek, a közös kutatások hozzájárulnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztémájának kialakításához és megerősítéséhez. Ez amellett, hogy elősegíti a kutatási eredmények szélesebb körű gazdasági és társadalmi hasznosulását, a tudományos kiválóság erősítése révén támogatja Magyarországot abbéli törekvésében, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció terén Európa és a világ élvonalába kerüljön.

Stratégiai együttműködés a SZE, SZTAKI és az ELKH között

Stratégiai együttműködési megállapodás aláírásáról döntött a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) rektora, Földesi Péter és kancellárja, Filep Bálint, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatója, Monostori László, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (ELKHT) nevében az ELKH Irányító Testületének elnöke, Maróth Miklós. A stratégiai partnerség számos kölcsönös előnnyel jár a felek számára. A kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai közötti együttműködés ösztönzése révén támogatja az alapkutatási eredmények minél szélesebb körű társadalmi és gazdasági hasznosulását.

A stratégiai együttműködés egyben modellként szolgál arra, hogy a nemzetközi eredménylistákon a legkiválóbb helyeken jegyzett egyetemek és az ELKH-intézethálózat között olyan dinamikus programtársulások, integrált kutatói együttműködések jöjjenek létre az országban, amelyek képesek bekapcsolódni és aktívan részt venni a nagy nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatokban, EU-s konzorciumokban.

A SZTAKI Ipar 4.0 laborja a SZE győri épületében

A SZTAKI Ipar 4.0 laborja a SZE győri épületében

A kezdeményezés jól illeszkedik az ELKH kutatóhelyei, illetve kutatócsoportjai és a tudományegyetemek között jelenleg is zajló együttműködések sorába, amelyek többek között a felsőoktatásra, a közös kutatásokra és közös pályázatokra, illetve a kutatási infrastruktúra megosztásra terjednek ki. Az egyetemekkel kialakított stratégiai együttműködések hozzájárulnak a kutatói életpálya vonzóvá tételéhez, előmozdítják a kutatói utánpótlás biztosítását, javítják az egyetemek, illetve a kutatóhálózat intézményeinek nemzetközi láthatóságát, és ösztönzik az ipari partnerek bevonásával folyó kutatáshasznosítást és innovációs tevékenységet. 

A Széchenyi István Egyetem idén felkerült a Times Higher Education (THE) legfrissebb listájára, amely a világ egyetemeit az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél – köztük az intézmények gazdasági, illetve társadalmi hatása és felelősségvállalása – alapján rangsorolja. Az együttműködés révén az egyetem várhatóan tovább erősítheti pozícióját ebben és a többi nagy presztízsű egyetemminősítő rangsorban. Ez egyben jelentős segítséget nyújt az egyetem számára abban, hogy fokozza részvételét a hallgatói és kutatói tehetségvonzást nagyban támogató nemzetközi mobilitási programokban. Mindez hozzájárul az előkelő helyek elnyeréséhez az egyetemi rangsorokban, hiszen az értékelésnél az ott folyó oktatáson és a működés jó gyakorlatain túl az egyetem részvételével végzett kutatómunkát és innovációs tevékenységet, valamint a tudományos publikációk számát és kiválósági mutatóit is figyelembe veszik. A THE-rangsorban elért eredmények egyben azt is jelzik, hogy Győr és térsége olyan kiemelkedő riválisokkal szemben is képes megőrizni, sőt javítani a helyzetét az innovációs versenyben, mint Bécs, Pozsony és Wrocław.

dr. Paniti Imre, a SZTAKI tudományos munkatársa a győri egyetemi laborban

dr. Paniti Imre, a SZTAKI tudományos munkatársa a győri egyetemi laborban

A SZTAKI és a SZE az egyetemen működő Járműipari Kutatóközpontban évek óta sikeresen dolgoznak együtt kiemelkedő fontosságú járműipari kutatások, illetve kiberfizikai gyártó- és logisztikai rendszerek terén. A kutatóintézet a felfedező kutatások eredményeivel járul hozzá a Győrben folyó, világviszonylatban is kimagasló színvonalú járműipari kutatásokhoz, és jelenlétével egyidejűleg támogatja a jellemzően régiós műszaki és természettudományos K+F+I tevékenységeket Az együttműködés egyik bázisa az MTA által alapított és a győri Széchenyi István Egyetemen létrehozott Járműtechnológiai Kutatások Kiválósági Központja (J3K), amelynek működését az elmúlt években az MTA, az Audi Hungaria, az egyetem és Győr városa közösen biztosította. Ezenfelül a SZTAKI-nak kialakított telephelye van a SZE győri épületében, ahol a két intézmény egy Ipar 4.0 mintarendszert működtet elsősorban robotikai irányultsággal. A kutatások hosszú távú stabilitását és eredményességét biztosítja az egyetemen futó Tématerületi Kiválósági Program is, amely a járműtechnológia és az ipar 4.0 mellett a Mosonmagyaróváron folyó precíziós növénytermesztési kutatásokat is beemelte a kulcsfontosságú tématerületek közé. Ugyancsak ezt a cél szolgálják a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) programfejlesztései is, amelyek a járműipar, az informatika és a távközlés területén valósítanak meg K+F projekteket. Ezek a térség KKV-inek innovációs képességét hivatottak növelni.

A kiemelt ösztöndíj-lehetőségek mellett a tehetséges hallgatók számára vonzerőt jelent, hogy az autonóm járművekkel, elektromos járműhajtással kapcsolatos győri kutatásokat és fejlesztéseket immáron a ZalaZONE Autóipari Tesztpályán is ki lehet próbálni. A tehetséggondozás fontos elemeként az Egyetem és a Tesztpálya speciális lehetőséget biztosít mindhárom egyetemi hallgatói versenycsapat (SZEnergy Team, Arrabona Racing Team, SZEngine – Formula Student Team) számára, hogy a világszintű versenyekre professzionális körülmények között készülhessenek. A felkészüléshez hathatós támogatást nyújtanak a Széchenyi István Egyetem és a SZTAKI kutatói is.

Az ELKHT Kiválósági Együttműködési Keretprogramja révén segít összehangolni az egyetemek kiemelt tématerületi kutatási projektjeit az ELKH stratégiai tudományos programjaival. A titkárság jelenleg egy olyan pályázattámogatási konstrukciót készít elő, amely akár önálló, akár konzorciumi keretek között növeli a sikeres indulás lehetőségét az EU innovációs pályázatain. A közös pályázati lehetőségek, a közös kutatások hozzájárulnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztémájának kialakításához és megerősítéséhez. Ez amellett, hogy elősegíti a kutatási eredmények szélesebb körű gazdasági és társadalmi hasznosulását, a tudományos kiválóság erősítése révén támogatja Magyarországot abbéli törekvésében, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció terén Európa és a világ élvonalába kerüljön.

Médiakapcsolat:

Hencz Éva
kommunikációs igazgató
hencz.eva[kukac]elkh.org
+36 30 155 1803
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága

A koronavírus az agy működésére is hatással lehet

A nemzetközileg is elismert Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai a Covid-19 vírus agyra és idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgálnák elhunyt betegek idegszöveti mintáin. Eredményeik a gyógyításban is új megközelítéseket hozhatnak.

A Covid-19 vírust légzőszervi megbetegedésként ismerte meg a világ, azonban egyre több jel mutat abba az irányba, hogy más szervekre, így például az idegrendszerre és az agyra is negatív hatással lehet. E hatások feltérképezésére vállalkozott Dénes Ádám vezetésével a KOKI egyik kutatócsoportja, együttműködve Hortobágyi Tibor neuropatológussal. A csapat elsők között kezdte meg a Covid-19-ben elhunyt betegek idegszöveti mintáinak vizsgálatára irányuló előkészületeket és engedélyeztetési folyamatot. Céljuk annak felderítése, hogy a vírus képes-e megfertőzni az idegrendszert, és ha igen, mely agyterületek lehetnek érintettek. Emellett azt is vizsgálják, hogy a vírusfertőzés okozta lokális vagy szisztémás gyulladásos folyamatok hogyan hatnak az agyra.

A fertőzések következtében a szervezetbe jutott idegen anyagok gyulladásos reakciót váltanak ki, amik a keringés révén eljutnak a test különböző részeibe. A szervezet „vészhelyzeti üzemmódba” kapcsol, és áthangolja a normál esetben jól működő rendszerét. A gyulladásos változások „híre” az agyba is eljut, aminek reakciójaként kialakul a betegségérzet. Súlyos esetben a gyulladásos faktorok túltermelődnek, és olyan folyamatok indulnak be, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira. Ezt igazolják azok a Covid-19 esetek is, amikor a betegek légzése annak ellenére omlott össze, hogy a tüdő állapota ezt nem indokolta volna, míg voltak olyan feljegyzések is, miszerint a kritikusan alacsony légzőfelület és az alacsony véroxigénszint sem váltott ki légszomjat a fertőzötteknél.

Ezek a tüneteket arra is utalhatnak, hogy a vírus képes bejutni az agyba, akárcsak „rokonai”, a MERS és a SARS. Az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz, a stroke, a rohamok és a görcsök mind abba az irányba mutatnak, hogy a Covid-19 is okozhat idegrendszeri fertőzést. E feltevést támasztják alá Barabási Albert-László hálózatelemzési kutatásai is, amik az emberi és koronavírus-fehérjék kapcsolatainak feltárására irányulnak.

A KOKI kutatásai nyomán megismerhetők a vírus agyi hatásai, így új távlatok nyílhatnak a gyógyításban is. Elképzelhető, hogy egyes antivirális szerek – az agyi vírusfertőzöttség mérséklésével –  javíthatnák a betegek esélyeit, de lehetséges lenne a vírus által kiváltott agyi gyulladásos folyamatok célzott gátlása is olyan gyógyszerekkel, amelyek más betegségek gyógyítására már forgalomban vannak. Ezenfelül a fertőzés és a társuló gyulladásos folyamatok hosszú távú idegrendszeri hatásainak vizsgálata kiemelten fontos lehet a betegek mentális állapotának megértése vagy rehabilitációja szempontjából, illetve annak megállapítására, hogy a fertőzés fokozhatja-e különféle agyi-érrendszeri vagy neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.

Keviczky László kapta az idei Akadémiai Aranyérmet

Keviczky László

Az Akadémiai Aranyérmet idén Keviczky László, a SZTAKI kutatója, az MTA rendes tagja kapta, aki tanárként, kutatóként, tudományos folyóirat szerkesztőjeként, intézményvezetőként, valamint számos más szakmai szervezettagjaként is segítette a tudomány előrehaladását. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) kutatóprofesszora jelentős eredményeket ért el az irányításelmélet és alkalmazásai, valamint az ipari folyamatok és rendszerek automatizálása terén. Ezenkívül sokat tett a hazai rendszer- és irányításelméleti kutatási kultúra kialakításáért és a nemzetközi tudományos életbe való integrálásáért. 

 

 

Ezenkívül, az ELKH három kutatójának munkáját Akadémiai Díjjal ismerték el:

  • Bajnok Zoltán, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az MTA doktora,
  • Bányai Krisztián, az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézete Lendület Új Kórokozók Felderítése Kutatócsoportjának vezetője,
  • Neumann Tibor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Bajnok Zoltán, Bányai Krisztián, Neumann Tibor

Új egzotikus atomot hoztak létre az ASACUSA program kutatói

Egy újfajta egzotikus atomot, úgynevezett pionos héliumot sikerült létrehozni és tanulmányozni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttműködés keretében. A méréssel kapcsolatos eredményekről elsőként a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban számoltak be. A cikk szerzői között két magyar kutató is van: Barna Dániel, a Wigner Fizikai Kutatóközpont dolgozója és Sótér Anna, az ETH Zürich munkatársa. Mindez áttörésnek számít, mert ennek az egzotikus atomnak a létezését korábban ugyan már feltételezték, ám azt mind ez idáig nem sikerült igazolni. Az új atom keletkezését lézer segítségével észlelték a Zürich közelében fekvő Paul Scherrer Intézetben (PSI).

A CERN 1999 óta üzemeltet egy olyan mérőrendszert, amelyet „antianyaggyár” néven emlegetnek. Ott sikerült első ízben antianyagatomokat előállítani, és pontos spektroszkópiai méréseket végezni rajtuk. Az antianyaggyár egyik projektje a japán kutatók által vezetett ASACUSA együttműködés, amelynek alapításában osztrák, német és olasz kutatócsoportokkal együtt magyar csoport is részt vett a Wigner FK, illetve a debreceni Atomki részéről. „A kísérlet sikerei között sok elsőként felfedezett jelenséget és vizsgálatot jegyeznek, többek között annak megmutatását, hogy a töltésük előjelén kívül a protonnak és antirészecskéjének, az antiprotonnak valamennyi tulajdonsága hihetetlenül pontosan egyezik” – olvasható Horváth Dezső, a Wigner FK kutatójának az új eredményt bemutató írásában. Horváth Dezső az ASACUSA alapításakor került a kísérlethez, és sok évig dolgozott benne.

Két évtizede zajlanak olyan mérések, amelyeket egy hosszú élettartamú egzotikus atomon végeztek, amely három részecskéből áll: héliumatommagból, elektronból és egy antiprotonból – azaz a hélium egyik elektronját helyettesítették negatív töltésű antiprotonnal. A hideg atomban finoman hangolható lézerrel léptették az antiprotont viszonylag stabil, illetve bomlékony állapotok között. A kutatókban nemrégiben az merült fel, hogy vajon elő lehet-e állítani egy újfajta egzotikus atomot negatív pionok segítségével. Az ASACUSA kísérlet egyik vezetője, Hori Maszaki megszervezte, hogy mérőberendezést építsenek a CERN-ben, majd átszállítsák azt a Zürich közelében fekvő Paul Scherrer Intézetbe (PSI), ahol a világ legnagyobb kapacitású pionforrása működik. A kísérlet célja az volt, hogy az antiprotonokhoz hasonlóan a pion tömegét is sokkal pontosabban lehessen megmérni, mint eddig. A fő nehézséget azonban a pion rövid élettartama jelentette: az ugyanis – a stabil antiprotonnal ellentétben – 26 nanoszekundum alatt elbomlik. A kísérlethez mágneses mezővel olyan céltárgyba vezették a negatív pionokat, amely az abszolút nulla hőmérséklet közeléig hűtött, szuperfolyékony állapotba került héliumot tartalmazott.

A vizsgálat lényege, hogy piont juttatnak héliumatomba, ahol az helyettesíti az egyik elektront. Ezt követően lézerrel gerjesztik a létrejött pionos héliumatomot, amelynek hatására az atommag elnyeli a piont, majd alkotóelemeire hasad. A pionos héliumatom keletkezését hangolható lézer segítségével sikerült észlelni: egy bizonyos frekvenciánál a pion rezonanciaszerűen elnyelődött a héliumatommagban, majd felrobbantotta azt, vagyis a maghasadáshoz hasonlóan kisebb alkatrészekre bontotta. A kísérletben a héliumatommagból kiszabadult protont, neutront és deuteront (proton és neutron kötött állapotát) észlelték.

A kutatók célja most az, hogy pontosítsák az észlelt lézerátmenet mérését a pion tömegének meghatározása érdekében. Számításaik szerint ezzel a módszerrel mintegy százszorosára növelhető a jelenlegi pontosság, ez pedig érzékeny ellenőrzése lehet a részecskefizika elméletének, az úgynevezett Standard Modellnek.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója elnyerte a CERN CMS Eredményességi Díját

Nemes Frigyes János, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) tudományos segédmunkatársa 2019. évi innovatív munkája elismeréseként idén áprilisban a CERN-ben (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) egyetlen magyar kutatóként elnyerte a CMS Eredményességi Díjat.

A CMS (Compact Muon Solenoid) egyike a CERN általános részecskefizika-kutatások céljára létrehozott Nagy Hadronütköztető (LHC) detektorainak. A genfi határ közelében, a franciaországi Cessyben található 21 méter hosszú, 15 méter átmérőjű és mintegy 14 ezer tonna súlyú berendezést egy nagyszabású nemzetközi kísérletben használják, amelyben Nemes Frigyes János is részt vesz. A Wigner FK kutatója a 2019 CMS Eredményességi Díjat az LHC-optika paramétereinek a Precíziós Protonspektrométer (PPS) adatain végzett innovatív elemzőmunkájának köszönhetően nyerte el. A magyar kutató által kidolgozott módszer minden PPS-adaton végzett CMS-kísérleti analízis alapjává vált, ami jelentős eredménynek számít egy ilyen fontos nemzetközi projekt esetén.

Középen: Nemes Frigyes János, bal oldalon: Harrison Prosper (FSU), a CMS Intézményi Tanácsának elnöke, jobb oldalon: Roberto Carlin, a CMS tudományos vezetője

A CMS Eredményességi Díjat 2007-ben alapították azzal a céllal, hogy a nemzetközi projektben részt vevő kutatók egyéni teljesítményét elismerjék. A díj rangját jól érzékelteti, hogy a CERN-ben dolgozó mintegy 15 000 főből közel ötezer-ötszázan tevékenykednek a CMS-kísérletben, ám közülük csupán huszonnyolcan kaphattak hasonló elismerést az idén.

Nemes Frigyes János a Wigner FK Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében működő Femtoszkópiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. PhD fokozatát 2015-ben szerezte az ELTE-n Csörgő Tamás (Wigner és Eszterházy Károly Egyetem), illetve Csanád Máté (ELTE) témavezetők irányításával. Nemes Frigyes János a CERN LHC-gyorsító CMS- és TOTEM kísérleteinek magyar tagja.

A 2019. évi CMS Eredményességi Díj nyertesei.

 

Egy rejtéllyel kevesebb: sarki fények fűthetik a Szaturnusz légkörének tetejét

A gázóriások, a Szaturnusz, Jupiter, Uránusz és a Neptunusz légkörének felső rétege ugyanúgy forró, mint a Földé. Ezek a bolygók viszont jóval messzebb vannak a Naptól, így felsőlégköri hőmérsékletük forrását régóta rejtély övezi.

A NASA Cassini űrszonda adatainak analízise közben új magyarázatot találtak, hogy vajon mi fűtheti a Szaturnusz, és esetlegesen a többi gázóriás felső légköri rétegét: a bolygó északi és déli sarkán megjelenő sarki fény. A napszél és a Szaturnusz holdjainak töltött részecskéi közötti kölcsönhatások elektromos áramlatokat keltenek, melyek pedig aurórákat hoznak létre és fűtik a légkört. A sarki fényt tanulmányozva a Föld esetében is sokat tudhatunk meg az atmoszféránkról.

Hamisszínes felvétel a Szaturnusz déli sarki auróra jelenségéről. Kékkel látható a sarki fény, piros-narancssárga színben pedig a visszavert napfény. A felvételt a NASA Cassini ultraibolya kamerája készítette 2005. június 21-én. (© NASA/JPL/University of Colorado)

Az eredményeket április 6-án publikálták a Nature Astronomy tudományos folyóiratban – benne a Szaturnusz felső légkörének valaha látott legrészletesebb hőmérsékleti és sűrűségtérképével. Ha teljes képet alkotunk a hő keringéséről a bolygó légkörében, nem csak azt fogjuk jobban érteni, miként fűtenek a sarki fény elektromos áramlatai, hanem a széljárásra gyakorolt hatásokat tisztábban láthatjuk. A globális szélrendszer ugyanis a sarkvidékeken felszabaduló energiát az egyenlítő környékére is el tudja juttatni, ami által a Nap besugárzásától származó felmelegedést akár kétszeresen is felülmúlhatják a planetáris hatások.

Az eredmények nem csak a bolygólégkörök felső rétegének általános megértéséhez fontosak, hanem a Cassini űrszonda örökségének is a részét képezik. A NASA Cassini űrszondája több mint 13 éven át keringett a Szaturnusz körül, mielőtt elfogytak az üzemanyag tartalékai. 2017 szeptemberében a nagy fináléja részeként 22-szer szorosan megkerülte a bolygót, majd végül eltűnt a gázóriás atmoszférájában.

Hamisszínes felvétel a Szaturnusz déli sarkvidékének sarki fény jelenségéről (zöld színben). A képet 65 darab látható és infravörös hullámhosszon készített mérésből állították össze. (© NASA/JPL/ASI/University of Arizona/University of Leicester)

A Cassini mindeközben fáradhatatlanul sugározta a mérési adatokat, a Szaturnusz légkörének új hőmérsékleti térképéhez kellő, kulcsfontosságú információkat is ekkor gyűjtötte össze. Hat héten át figyelte az Orion és a Canis Major csillagképek fényesebb csillagait, ahogy felkelnek és eltűnnek a Szaturnusz mögött – így megvizsgálhatták, hogyan változik a fényük a légkör hatására.

A légkör sűrűségét megmérve minden szükséges információ adott volt a hőmérséklet kiszámításához. A sűrűség ugyanis csökken a magassággal, e csökkenés rátája pedig függ a hőmérséklettől. Számításaikban azt találták, hogy a sarkifény-jelenségek közelében a hőmérsékletnek maximuma van, mely arra utal, hogy fűtik a légkör felső rétegét. A hőmérsékletet és a sűrűséget felhasználva pedig a szélsebességeket is meg tudták becsülni. A Szaturnusz felső légköri működésének megismerése alapvető ahhoz, hogy megértsük, milyen hatással van az űridőjárás a Naprendszer, valamint más csillagrendszerek bolygóira.

Forrás: NASA JPL

Ezüst nano-szemcséket tartalmazó fertőtlenítőszer hatékony felhasználása

Az Energiatudományi Kutatóközpont Vékonyréteg-fizika Laboratóriuma egy ezüst nano-szemcséket tartalmazó fertőtlenítőszer hatékony felhasználásával kapcsolatban végzett kutatásokat. A szer pontos adagolása a megfelelő fertőtlenítő hatás eléréséhez nélkülözhetetlen, így a kutatóközpont feladata a fertőtlenítőszerben fellelhető ezüst szemcsék felületi eloszlásának meghatározása volt. A kézfertőtlenítő gyártójával közösen végeztek modellkísérleteket, miknek keretein belül ködöléssel juttattak adott mennyiségű fertőtlenítőszert egy helyiség levegőjébe, majd a hordozókra lerakódott ezüstszemcsék eloszlását vizsgálták.

Várható eredmények
Az eredmények értelmében mindössze 30 mp-es fertőtlenítő ködölés megfelelően nagyszámú nanoméretű ezüstrészecskét juttatott a meghatározott területre.

Projekten dolgozó kutatók bemutatása

Dr. Pécz Béla, Kutatásvezető

A mikrométeres méretek világát és a még ennél is százszor kisebb méretű, általában rétegszerkezetek részleteit szinte kizárólag elektromikroszkópos vizsgálatokkal tudjuk felderíteni. Ezért a modern félvezető kutatásban az elektronmikroszkópos szerkezet és hibaszerkezet kutatások rendkívül fontosak. Ezen a területen végez Dr. Pécz Béla nemzetközileg is nagyra értékelt kutatómunkát

Kontaktok, elérhetőségek

Kutatásvezető: Dr. Pécz Béla
E-mail: pecz.bela[kukac]energia.mta.hu
Telefon: +36 1 22 22 211
Facebook:
LinkedIn:

Titkárság
Telefon: +36 1 392 22 22
E-mail: info[kukac]energia.mta.hu