Acsády László kutatóprofesszor (HUN-REN KOKI), valamint Kintses Bálint (HUN-REN SZBK) is azon négy díjazott között van, akiknek a kutatói munkáját Szent-Györgyi Talentum-díjjal ismerte el a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány. A díjat a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálaműsor keretében adták át.
A Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) nemzetközi szinten is egyedülálló tehetséggondozó programjának célja az orvosbiológiai kutatások iránt érdeklődő fiatalok felkarolása már középiskolás kortól. A magyar kormány által is támogatott program célja a tudós életpálya modell vonzóvá tétele, hosszabb távon az ifjú kiválóságok Magyarországon tartása. Az NTA huszonkettedik alkalommal szervezte meg a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját, melynek idei vendége mások mellett a kémiai Nobel-díjjal kitüntetett Brian Kobilka amerikai fiziológus volt. Az eseményen adták át a Talentum-díjat is, amelyet Acsády László, Garami András, Kintses Bálint és Matta Csaba vehetett át. A díjat olyan tudósok kaphatják meg, akik Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan a felfedezésükhöz vezető kutatói munka jelentős részét Magyarországon végezték.
Acsády László, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet - Thalamus Intézet kutatóprofesszora az agykérgi kommunikáció alapvető régióspecifikus tulajdonságának felismeréséért vehette át az elismerést: - Az emberi agyban az információfeldolgozás csúcsán az agykéreg áll, ám ide gyakorlatilag minden információ egy „szűk keresztmetszeten, az agy középpontjában elhelyezkedő talamuszon keresztül jut el. Ez a kommunikáció azonban nem egyirányú, az agykéreg és a talamus „mindig, mindent megbeszél egymással” – fejtette ki közérthetően portálunk érdeklődésére az agykutató.
A Hádinger Nóra és Acsády László vezetésével, a Lausanne-i egyetemmel közösen végzett kutatás egy új, regióspecifikus kommunikációs csatornát fedezett fel a homloklebeny és a talamus között, ami azt mutatja, hogy e két agyi terület párbeszéde – egy beiktatott plusz gátló kapcsolat miatt – más elven működik, mint az agykéreg többi része esetében. Ebből következően az összes olyan kór esetében, amikor a nem jó idegrendszeri aktivitás a homloklebenyből ered – például az epilepszia, a skizofrénia, a Parkinson-kór esetében –, alapvetően más módon „romlik el a rendszer”, mint az agykéreg többi részén, így a gyógyítást is más alapokra helyezve kell végiggondolni.
Amint Acsády László kérdésünkre elmondta, rendkívül pozitív kezdeményezésnek tartja a Nemzeti Tudósképző Akadémia működtetését. A tehetséges fiatalokat már középiskolás kortól felkarolják, a diákok lebilincselő előadásokat hallgathatnak, sőt, Nobel-díjas kutatókkal is találkozhatnak. Az agykutató mentorként csatlakozott a progamhoz, az egyetemi hallgatók az ő laborjában testközelből ismerkedhetnek meg a kutatói munkával. A fiatalok lehetőségeit mi sem mutatja jobban, minthogy az egyik hallgatója, Tóth Boglárka például részt vett a Nature Neuroscience-ben megjelent, most Talentum-díjat kapott kutatásról szóló cikk elkészítésében, egy másik diákjának pedig jelenleg készül az első publikációja.
A másik HUN-REN-es díjazott Kintses Bálint, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Transzlációs Mikrobiológiai Laboratóriumának vezetője, aki az antibiotikum-rezisztenciát újraprogramozott bakteriofágokkal előrejelző kutatásaiért érdemelte ki a Talentum-díjat.
Kintses és csapata új módszert fejlesztett ki, a DEEPMINE-t, amely segít annak jobb megértésében, miként terjednek az antibiotikum-rezisztencia gének (ARG-k) a mikrobiális közösségekben. A hagyományos módszerekkel ellentétben a DEEPMINE tesztelni tudja az ARG-k funkcionalitását klinikailag releváns kórokozókban nagy áteresztőképességgel, ezáltal kulcsfontosságú betekintést nyújt a rezisztencia dinamikájába.
Az eljárás segítségével előrevetíthető a gyógyszerjelölt antibiotikumok várható hatékonysága, így már a fejlesztés korai stádiumában értékes segítséget nyújthat a legígéretesebb kutatási irányok megtalálásához. A publikáció a Nature Microbiology folyóirat hasábjain jelent meg 2023-ban. Gratulálunk a díjazottaknak!